27266. lajstromszámú szabadalom • Újítások űrfékeken

— 2 fékhenger (c) alsó részével áll összeköttetésben. A (d) munkaszelep a szelepházban (e) fészken ül s (f) szára a szelepház (g) nyílásán áthaladva, valamely emelő, zsinór vagy más alkalmas szerkezet által működtethető. Hogy a levegő a szelepház külső részéből a (d) szelepet körülvevő (h) kamrába ne juthasson, egy (k) diafragma talál alkalmazást, melynek kiüső széle szorosan az (a, b) szelepházhoz van foglalva, középső része pedig a (d) szelephez van léghatlanul erősítve. A (h) kamra a fővezeték szelepével az (m) csövön, a fékhenger alsó részével pedig az (n) csövön és a fékhenger alsó részében kiképezett (o) csatornán keresztül közlekedik. A szelepházban a szelep túlsó oldalán helyet foglaló (p) kamra a (q) vezetéken keresztül a fékhenger felső részébe vezető (r) csatornával, az (s) csövön keresztül pedig a (29) ürkamrával közlekedik, ha ilyen külön ürtér talál alkalmazást, mint az 1. ábrán látható. A (t) golyós szelep a (d) szelep testének belsejében kiképezett (u) üregben foglal helyet s abban fejti ki működését. Ezen (u) üreg a (p) kamrával egy (v) fúrat, a (h) kamrával pedig egy vagy több nyílás segélyével hozható összeköttetésbe. A (t) golyós szelep úgy vau elrendezve, hogy a levegő a (p) kamrából az (u) üregbe átmehet, azonban az ellenkező irányú áramlást a (t) szelep megakadályozza. Ezen czélból a 2. és 3. ábrán bemutatott szerkezetnél egy (w) lejtő van alkalmazva, melyről a golyó saját súlya folytán legurul fészkére, melyhez a mögötte uralkodó nyomás által hozzászoríttatik. Ennélfogva a levegő a fékhenger alsó részéből a henger fölső részébe nem mehet át az önműködő golyós szelepen, hanem csakis a (d) munkaszelepen keresztül, ellenben a henger fölső részéből annak alsó részébe vagy a fővezetékbe az önműködő szelepen keresztül is beáramolhat. A 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az önműködő szelep mozgása függélyes irányban történik, egyébként pedig ezen berendezés teljesen hasonló a 2. ábrán bemutatott berendezéshez. A golyós szelep különben függélyes, vízszintes vagy lejtős fészekkel is elláthaló, sőt ezen szelep helyett bármely más, a golyós szelep működésével egyenértékű szelepet is alkalmazhatunk. A fémöntvényből készült fékhenger két (c és z) részből van összetéve, melyeknek elválasztó síkja a henger tengelyére merőlegesen áll. A henger mindkét részében gyűrűalakú (x, y) hornyok vannak kiképezve, melyek oly elhelyezéssel bírnak, hogy egymással a henger egész kerületén összeköttetésben állnak, ha a henger két része öszsze van illesztve. Az (x) horony a henger fölső részében a (2) csatorna révén a hengernek a (4) dugattyú fölötti üregével áll összeköttetésben, míg a henger alsó részének (y) hornya a föntebb említett (r) csatornán keresztül a szelepszerkezettel és az ürtartánnyal közlekedik. A hengernek ezen szerkezete lehetővé teszi, hogy a henger két része különböző viszonylagos helyzetekben legyen összeilleszthető, ami annyiban előnyös, amennyiben a henger tartói nincsenek mindig a szelepek összeköttetéseinek megfelelő helyzetben. Nem okvetlenül szükséges, hogy a (2 és r) csatornák egymás fölött egy vonalban feküdjenek, amint a 2. ábrán föl van tüntetve, mivel az (y) horony minden helyzetben közlekedik a (2) csatornával összeköttetésben álló (x) horonnyal. A henger alsó része valamivel kisebb belső átmérővel bír, mint a henger fölső része. A dugattyú czélszerűen (4) csésze alakjában van kiképezve, melynek oldalfalát egy (5) hengerköpeny alkotja; azonban a dugattyú vége másféle alakban is kiképezhető. A dugattyú külső átmérője úgy van megszabva, hogy a henger alsó részének belső fölületéhez lehetőleg hozzásimuljon, azonban a két fölűlet között mégis kell annyi szabad térnek maradni, hogy a dugattyú a hengerben szabadon mozoghasson. A dugattyú hengeres oldalfalának fölső szélén egy gyűrűalakú (6) karima vagy perem van kiképezve, melynek átmérője a henger alsó részének belső átmérőjénél nagyobb s a henger fölső részének átmérőjével közel egyenlő. A (6) karima alatt egy (7) tömítő