27259. lajstromszámú szabadalom • Tekercselés elektromos gépekhez

Megjelent I ÍK)3. évi június hó 2-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI L KI RAS 27259. szám. VII/s. OSZTÁLY. Tekercselés elektromos gépekhez. BOUGÉ BAYMOND MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 október hó 6-ika. A találmány tárgyát elektromos gépek tekercselése képezi, mely egyaránt alkalmazható egy- vagy többfázisú váltakozó Vagy egyenáramú gépek fegyverzeténél vagy gerjesztőmágneseinél és melyre a következő föltételek teljesítése jellemző: A tekercselés egyes csévékből áll, eme csévék egymással teljesen azonosak és oly módon vannak egyes, egymással lánczolatosan kapcsolt vezetőelemekből összeállítva, hogy ha az illető csévét a tengelyre merőleges sík szerint metszük, a cséve egy rétegéhez tartozó vezető elemek középpontjai egy sinus görbe félhullámán feküdjenek, mely félhullám tetőponttól tetőpontig terjed, melynek hossza a gép saroktávolságával, teljes magassága pedig a tekercselés vastagságával egyenlő. Az egyes vezetőelemek eme sinusgörbe mentén akként vannak elrendezve, hogy ha a tekercselést egy a sinusgörbe hossztengelyére merőleges vonalra vetítjük, a vezetőelemek vetülékei a sinusgörbe egész magasságán, tehát a réteg egész vastagságában se egymásba ne nyúljanak, se közt ne hagyjanak egymás között. Az egyes csévék azonban részben födik egymást, még pedig szögmértékben mérve, a födés szöge állandó és akkora, hogy a csévék a vezetékek elhelyezésére szánt teret teljesen kitöltsék. Más szóval, két cséve túlfödési szög3 akkora, hogy a csévék a kerületen egyenletesen legyenek elosztva és a tekercselés minden sugarában azonos és egy cséve rétegei számával egyenlő számú, különböző csévékhez tartozó vezetőelem feküdjék egymás fölött. Az ily tekercselést «homogén sinustekercselés»-nek lehet nevezni. Az 1. ábra ily tekercselés sémáját tünteti föl, például hat réteg esetére, melynél tehát a csévét hat vezető képezi. Ezen az ábrán (1) a sinusgörbe félhullániának hossza, mely a gép saroktávolságával egyenlő, (h) a sinusgörbe magassága tetőponttól tetőpontig, mely hosszúság a cséve teljes magasságával, tehát az adott esetben a drót átmérőjének hatszorosával egyenlő, (x—x) a mag fölületének lefejtése, melyen a tekercselés föl van erősítve, (s—s) a hat (1 2 3 6) vezetőelem által képezett félhullám. A gyakorlatban az (x—x) vonal kör, ennek megfelelően módosul a sinusgörbe is. Miután a tekercselés jellemző momentumait megállapítottuk, áttérünk amaz okoknak ismertetésére, melyek eme föltételek fölállítására vezettek, továbbá amaz elő-