27254. lajstromszámú szabadalom • Töltőkészülék önműködő kézilőfegyverek számára
Megjelent 1903. évi május hó 28-án. MAGY. g|g KIR. SZABADALMI ^^ffl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 27254. szám. XIX/a. OSZTÁLYTöltőkésztílék önműködő kézi lőfegyverek számára. KJELLMAN REZSŐ HENRIK MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 szeptember hó 30-ika. Jelen találmány tárgya önműködő kézi lőfegyverek számára való töltőkészűlékre vonatkozik, mely lehetővé teszi, hogy a závárszerkezet aránylag rövidre készíttessék és ennek megfelelően a fegyver súlya csökkentessék. Ez a tölténytár egy különleges berendezése által éretik el. A tölténytár eddigelé a csővel rendszerint szilárdan volt összekötve, úgy hogy a visszalökésnél a cső mozgásában résztvett. Ez azon hátrányt vonja maga után, hogy a visszalökő tömeg súlya, mivel a tölténytároan levő töltények száma csökken, megváltozik, minekfolytán a rugók és hasonló alkatrészek egyszer nagyobb, majd kisebb nyomásnak vannak kitéve. Egy további hátrány abban áll, hogy a töltények a tölténytárban ide-oda dobatnak. Ennek folytán megkísérelték, hogy egy szilárd, azaz nem a csövön, hanem a külső, a visszalökés által nem működtetett tokon elrendezett tölténytárt alkalmazzanak, mezből a töltények a visszahúzott závárzathenger előtt vezettetnek be. Ez azonban a tölténytár egy bizonyos távolságra visszatolt helyzetét követeli meg, ha a töltényt közvetlenül kell a tölténytárból a lővonalnak megfelelő helyzetbe fölemelni, minek folytán a tok, melynek a tölténytár mögött a szerkezet többi részét kell befogadnia, aránylag hosszú lesz. Ezen hátrány kiküszöbölése czéljából a tölténytár a jelen találmány értelmében a külső tokkal vagy a szekrénnyel van szilárdan összekötve, azonban a závárzattokban a závárzathenger alatt a legfölső töltény számára szabad tér van hagyva. Az ezen térben fekvő legfölső töltény a cső és a závárzattok visszalökésében résztvehet, míg a többi töltények a tölténytárban maradnak. Ezen tér azáltal képeztetik, hogy a tölténytár vízszintesen, körülbelül oly magasságban, mint a legfölső, a zárt závárzathengerhez hozzáfekvő töltény alsó oldala, úgyszólván le van vágva és hogy a tölténytár azon része, mely ezen magasság fölött fekszik, a csővel vagy a závárzattokkal szilárd kapcsolatban áll. A cső visszalökésénél tehát a tölténytár legfölső mozgatható része által megfogott legfölső töltény a visszafutó mozgásban résztvesz, míg a többi töltények a tölténytár alsó, szilárd részében fekve maradnak. A legfölső töltény azonban csak annyira mozog vissza, hogy részben még mindig a többi töltényekre fekszik. A závárzat kinyitásánál az adogató alatt fekvő rugók által az összes töltények fölemeltetnek, minekfolytán a legfölső töltény a závárzathenger útjába kerül, úgy hogy a závárzathenger előre mozgásánál a csőbe betolatik.
