27203. lajstromszámú szabadalom • Több részből álló öntőminta oly ingotok előállítására, melyek szárral és peremmel bíró szelvényvasak hengerlésére szolgálnak

Megjelent lí>03. évi május hó 26-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27203. szám. XII/e. OSZTÁLY. Több részből álló öntőminta oly ingotok előállítására, melyek szárral és peremmel bíró szelvényvasak hengerlésére szolgálnak GREY HENRIK MÉRNÖK NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 julius hó 15-ike. Az ingótoknak az öntőmintából való kilökésére újabb időben mechanikus berendezéseket használnak, melyek különösen nem egyenletes, mint például (I) vagy (U) alakú szelvényeknél azon követelményt teszik szükségessé, hogy egyrészt az ingotok kihűlésénél és másrészt az öntőminta megmelegedésénél az ingót és öntőminta ne szoruljon egymáshoz. Ismeretes azonban, hogy a meleg öntött aezél a megmerevedésnél összehúzódik, míg az öntöttvas minta a meleg ingotból való melegfölvétel folytán kiterjed. A kiterjeszkedés először a belső fölületeken történik és azután fokozatosan kifelé terjed. Ennekfolytán egy kétrészű őntőmintánál azon jelenség mutatkozik, hogy a minta fölső belső végei kifelé elmozognak, míg a meleg aczél összehúzódik, mely jelenség a mellékelt rajzok 4. ábrájában (14. 14) eredményvonalak által torzítva van a rajzolva. Az e mellett föllépő ellenkező irányban működő erők különösen akkor hatnak hátrányosan, ha szabálytalan szelvényt, például (I) vasat akarunk előállítani, mint az a rajzok 2. ábrájában van föltüntetve. Ha az ingat fémanyaga a (17, 17) szárrészeken összehúzódik, akkor az öntőmintának az ezen részekre fekvő fölületei kiterjeszkednek. Ennek folytán mindkét rész, azaz az ingót és öntőminta ellenállhatatlan erővel egymásra szoríttatik, a mi az ingót kibökését lehetetlenné teszi. Nagy mértékben kívánatos azonban, hogy az ingót alakja a kész hengerelt szelvény alakját lehetőleg megközelítse, hogy egyrészt hengerelési munkát takarítsunk meg és másrészt azon czélból, hogy a készre hengerelt tárgyban ne lépjenek föl feszültségek, melyek föllépnének, ha a szár és a peremek anyaga a hengerelésnél különböző nyújtásnak lennének kitéve, a mi akkor következnék be, ha a hengereknek a száron több anyagot kellene lehengerelni, mint a peremeken. Ennekfolytán az ingót keresztmetszetének az lenne a legelőnyösebb alakja, melynél a peremek keresztmetszetének a készre hengerelt szelvény peremeinek keresztmetszetéhez arányított viszonya megegyezik a szár keresztmetszetének a készre hengerelt szelvény szárkeresztmetszetéhez arányított viszonnyal. Ezen viszonyokat azonban a fentemlített okok folytán eddigelé nem lehetett tekintetbe venni. A jelen találmány tárgyát már most oly