27093. lajstromszámú szabadalom • Elektromos semafor
- 2 dob által helyettesíthető, melyek közül az egyik az (5) tengelyen, a másik pedig a (27) dob helyett a talapzatban foglalna helyet, a hol ezen két dob körül egy végnélküli Gall-féle láncz volna vezetve. A súly ekkor a láncz egy szemét képezné. A forgó mozgásnak az óraműre való átvitele czéljából az (5) tengelyen, a fölékelt két dobon s a (dobon belül) rájuk erősített két kilincsen kivül még egy lazán ülő fogaskerék, valamint egy kilincskerék foglal helyet, mely a fogaskerékkel egy darabból áll. A súly által munkaközben létesített feszültségnél a kilincsek a kilincskerékbe kapaszkodnak s ily módon a (14) fogaskereket magukkal viszik. Az (5) tengely forgása fogaskerék-áttétel révén vitetik át a (4) forgattyútengelyre. melyen a (12) és (13) fogaskerekeken kíviil még a két bütyökkel ellátott (21) tárcsa van elrendezve (3. ábra). A (4) forgattyútengely mozgása a (25) csatlórúd és (26) tengelyforgató segélyével vitetik át a szemaforszárnyat tartó (ö) főtengelyre. A (25) csatlórúd a (26) tengelyforgatóval oly módon van összekapcsolva, hogy a szárny pontosan beállítható legyen. Ezen átvitel eredménye abban mutatkozik, hogy a főtengely egymással 45° szöget képező határokon belül elforoghat. Á (6) tengely s ennélfogva a szemaforszárny is csak két helyzetbe jöhet egyensúlyba, melyek egyike a vízszintes, a másik pedig az ezzel 45° szöget képező ferde helyzet. A (6) főtengely golyós csapágyakkal .van ellátva, melyek lehetővé teszik, hogy a mozgató súly nagysága a minimumra csökkentessék s a mellett a részek gyors kopása megakadályoztassák. A (4) tengelyre vonatkozólag, melyre a két bütyökkel ellátott (21) tárcsa van fölékelve, megjegyzendő, hogy ezen bütykökön egy (18) kilincs csúszik, mely a (15) emelőnek egy részét képezi. Ezen emelő egy (17, 19) szögemelővel áll összeköttetésben s ezzel együtt arra szolgál, hogy a (6) tengely, illetve a szemaforszárny a «szabad» és a «tilos» jelzéseknek megfelelő két helyzetben beállítható legyen. Ez a következő módon történik: Az elektromos áram az (A) elektromágnes (31) csévéibe érkezve (7. ábra), a (32) horgonyt a (33) aczéllábbal együtt hintázó mozgásba hozza, minek következtében a (15) emelő hosszú nehéz karja önsúlyának hatása alatt folytonosan síilyed. Ennek következtében a (15) emelő a (22) peczekre gyakorol nyomást (3. ábra) s a (17) emelőkar elforogni kénytelen, miközben a másik (19) kar, mely eddig a (3) tengelyen ülő (20) akasztó kilincset rögzítette, ez utóbbit elbocsátja, úgy hogy az egész óramű forgásba jöhet. A (21) tárcsa elforgása következtében a (18) kilincs csúszni kezd, mely csúszás addig tart, míg a (21) tárcsa legközelebbi bütyke ismét eredeti helyzetébe nem emeli vissza. A (15) emelő ezen fölfelé történő mozgás folytán a szögemelő hosszabb (17) karját magával viszi fölfelé, úgy hogy a rövidebb (19) kar a készüléket megfékezi. A (3) tengelyen ülő (20) kilincs e közben útjában a (19) karral találkozik s ahhoz támaszkodva, az óraművet megállítja, minek következtében a szemaforszárny a kívánt helyzetben rögzíttetik. A (4) tengely mozgása fogaskerék-áttétel segélyével vitetik át a (3) tengelyre, melyen az óraművet megállító (20) kilincs van elrendezve. Ezen tengely mozgása viszont a (2) tengelyre s erről az (1) tengelyre vitetik át, mely az óramű járásának szabályozása czéljából egy szárnytengellyel van ellátva. Az óraművet a nyugalmi helyzetből kimozdító elektromágnesek váltakozó áramra vannak berendezve és polarizálva. A horgony az áram áthaladása alkalmával hintázó mozgásba jön a magok körül, minek következtében a horgonyra erősített (33) aczélláb is hasonló mozgásba jön. Ez által az aczélláb a (16) fogakat egymás után szabadon bocsátja s a (15) emelő, saját súlyának hatása alatt lesűlyed azon helyzetbe, melyet a (18) kilincs és a (21) bütyöktárcsa határoz meg. Megfordított mozgásnál a (18) kilincs a bütykön elcsúszik, a (15) emelő karját fölemeli s a (16) t'ogak egymásután a horgony lábába kapaszkodnak, míg csak az utolsó alsó fog a láb fölött be nem ugrik. Az elektromos szemafor egész óraműve