27033. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgó gépeken
onnan a szintén összeeső (q) és (m) nyílásokon keresztül az alacsony nyomású henger (M) köpenyének nyitott alsó részéhe jut (9. ábra), honnan az ide torkoló kifúvó csővön keresztül távozik. Ily módon látható, hogy ha a csapok az I. és 2. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el, a magas nyomású hengerbe gőz (c) nyíláson lép be s a (G) dugattyút jobbra forgatva, az (f, g) nyílásokon, (m) csatornán, (s, t, v, w) nyílásokon keresztül az alacsony nyomású hengerbe érkezik s annak dugattyúját forgatva, a (j, p) nyílásokon, (L) csapon, (q, m) nyílásokon keresztül a kifúvó csőbe áramlik s ezen útja közben mindkét dugattyút ugyanazon irányban és ugyanazon sebességgel forgatja, mivel a dugattyúk közös tengelyre vannak szerelve. A gőz a magas nyomású hengerben a (H) csap bebeállítása szerint expanzióval vagy a nélkül műkö.lik s az expanzió előnyösen a csapnak körülbelül 1 /i vagy 1 /3 fordulata után kezdődik meg. A gőz ezen hengerből az alacsony nyomású hengerbe áramlik s ott expanzióval működik, míg csak abból el nem távozik. A 10. és 11. ábrák az (L) csap állását az előre és hátrafelé történő forgás alkalmával tüntetik föl. Ha ugyanis a gépet reverzálni akarjuk, az (L) csap a (4.. 5 , 7., és II. ábrákon) föltüntetett helyzetekbe kell hozni. Ezen ábrákou az (I) csap úgy van beállítva, hogy (t, v) nyílásai az (s, w) nyílásokat nem födik, minek következtében az (M) henger belseje és az (n) csatorna között az (S) válaszfalnak a gőzkamra felé néző oldalán semmiféle összeköttetés nincs, azonban az (S) válaszfal másik oldalán elrendezett és az (s, t, v, w) nyílásoktól az (I) szelep egy (x) közfalának segélyével elválasztott (s', t', v', w') nyílásokon keresztül közlekedés létesül oly módon, hogy a gőz az (M) hengerből az (s', t', v', w') nyílásokon át a nyitott (n) térbe jut, mely az (N) kamarát az (S) válaszfalon kivül illetve a (J) közkamrától távolabb eső oldalán részben körülveszi. Az (L) csap ekkor oly helyzetet foglal el, melynél az (o) nyílás az (i) nyílással összeesik s a (k) csatorna el van zárva. (5. ábra). Ugyanekkor az (L) csap a (J) gőzkamrába eső (h) nyílása az ezen csapot a gőzkamrában körűivevő köpenyen kiképezett (y) nyílást födi. (5. és 11. ábra). Az (y) nyílás szabályozására a (H) csaphoz hasonló (T) lengő, illetve zárócsap szolgál, mely ugyanazon bütyök vagy exczenter segélyével működtethető, a mely a (H) csapot kormányozza, vagy pedig ezen czélra külön bütykök és exczenterek rendezhetők el, mint a 14. ábra mutatja. Ha az (o, i) nyílások, valamint a (h, y) nyílások egymás fölé esnek, a (p, q) nyílások nem esnek egybe a (j, m) nyílásokkal (7. ábra), úgy hogy az alacsony nyomású hengerből nem távozhat el gőz a (j) nyíláson át. A gőz tehát az (M) hengerbe az (y, h) nyílásokon, (L) csapon és (o, i) nyílásokon fog belépni s a (Q) dugattyút balfelé mozgatva, a (w', v') nyílásokon (I) csapon és (f, s') nyílásokon keresztül az alacsony nyomású (Mj henger köpenyének nyitott alsó részébe jut, honnan a szokásos csövön vagy nyíláson távozik. A 14. ábrán a lendkerék szabályozó és az (I. L) csapok működtetésére szolgáló mechanizmus van oldalnézetben föltüntetve, csupán azon czélból, hogy az egész gépről képet alkothassunk magunknak. Azonban megjegyzendő. hogy a szabályozó alakja és elrendezése, a csapok tipusa, valamint egyéb részek is módosíthatók, a mennyiben a találmány egyáltalában nem szorítkozik a leírt kiviteli alakokra. A hengerek, gőzkamrák, homloklapok slb. szegecselés segélyével vagy más alkalmas módon vannak egymással összekapcsolva. A magas nyomású henger köpenyében a (B) kamrát teljesen vagy részben körülvevő tér azbeszttel vagy más rossz hővezetővel van kitöltve és a köpenyek külső oldalán a karimák illetve a homloklapok közötti tér aszbeszttel, magnéziával vagy más rossz hővezetővel kitöltve és annak helyén való megtartására aszbesztrost lemezt és egy bádogköpenyt alkalmazunk. Ezen berendezés czélja a hősugárzásnak
