27007. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor a tüzelőanyagnak befecskendezésére szolgáló külön gázkamarával
bői való korai kifolyását megakadályozza. | Az említett (s) és (t) szelepnek önmű- | ködő vagy vezényelt nyitása bármily tetsző- , leges ismert módon eszközölhető. A kompresszió-löket előtt, alatt vagy után az (a) szelepet, mely rugóval vagy súllyal lehet megterhelve, pl. a vezérmú által mozgatott (h) emeltyű nyitja, úgy hogy az (1) gázkamrában lévő pl. pro cm2 20 kg.-nyi nyomást gyakoroló levegő vagy gáz a (v) térben lévő pl. cm2 -enként 15 kg. feszültségű munkalevegővel kiegyenlítődik, a mikor is a (v) térbe áramló levegő (gáz) a tüzelő anyagot az (i) térből magával ragadja és a (d) fúvókának derékszög alatt hajló csatornáján át sugár irányban a fúvóka tengelyirányú furatába viszi, mi mellett a tengelyirányú fúraton átvonuló levegő a tüzelő anyagot szétpermetezi és a (v) térbe befecskendezi. Ezután az elégés következik be akár öngyújtás folytán, akár a meleg hengerfalon, vagy külön e czélra fölmelegített (p) falakon való meggyújtás által, akár pedig villamos vagy más külső gyújtás által. Az elégésnél a kompresszió nyomásnál nagyobb nyomás áll be (körülbelül 20 kg. pro cm2 ) és ennek következtében az (1) gázkamra és (v) tér között fordított értelemben, mint elébb egyenlítődik ki a nyomás, u. i. a (b) szelepen át levegő vagy égéstermék áramlik a (v) térből az (1) kamrába, úgy hogy az (1) gázkamra a következő periódus részére ismét meg van töltve. A (k) dugattyú, mint ismeretes, az expanziónál lefelé mozog, mire azután a kipuffogó löket következik, mely alatt az égéstermékek egy a rajzon föl nem tűntetett szelepen eltávoznak. Az erre következő szívólöketnél a már leirt munkafolyamat ismétlődik és így tovább. A gép sokféleképen lehet kivivé. Elsősorban is az (a, b) szelepekre nézve meg kell jegyezni, hogy ezeket (vezényelt) tolattyúkkal vagy csapokkal is lehet helyettesíteni. Elegendő továbbá csak egy (a) szelepnek az alkalmazása is, mert, mint könnyen belátható, az (a) szelep egyszersmind visszacsapódó szelep gyanánt is szolgálhat s akkor a befecskendezésnél a (h) | emeltyű által nyittatik, az exploziónál | azonban önműködően nyílik. Lehet azonban i az (a) szelepet (tolattyúcsap) a befecsken-J dezés pillanatától egész az explozióig a vezénymű segélyével nyitva tartani, úgy hogy az csak akkor záródik ismét (önműködőlég, vagy kényszermozgásban), midőn az (1) gázkamra újból megtelt. Az (1) gázkamrának elrendezésére nézve is több kiviteli alak létesíthető, lehet az (1) gázkamrát pl. a hengeren kivül, mint külön edényt alkalmazni, azonban beépíthető magába a tüzelő térbe is, sőt még az (a, b) szelepekkel együtt a dugattyúba is. Lehet továbbá a motornál több (1) gázkamrát is a hozzátartozó alkatrészekkel együtt alkalmazni. A gázkamra vagy annak elvezető csatornája hűthető, elszigetelhető, vagy fűthető, utóbbi vagy külön fűtő lángokkal, vagy a kipuffogó gázok által, vagy pedig az explozió-láng segélyével történhetik. Az (1) gázkamra és (v) tüzelő tér közé légzsákok lehetnek beiktatva, vagy pedig az ö.sszekötő csatornák oly hosszúra készíthetők, vagy olyképen nyílhatnak a (v) térbe, hogy éghető gáz, vagy legalább is a láng nem juthat az (1) kamrába. A tüzelő anyag hozzávetése különböző időszakokban is többféle módon eszközölhető, így többek között tüzelőanyag szivattyúval is, pl. az (a) szelep nyitásánák pillanatában. A tüzelőanyag lerakása szintén különféle lehet. Történhetik pl. mint már előbb egy példában le volt irva, az (a, d. h) szelepszerkezetnek a tüzelőtér felé fordított oldalán, magában a tüzelőtérben, fuvókában, vályúkban alkalmas gyűjtő és szétpermetező készülékekben: történhetik azonban a tüzelő anyag lerakása az (a) szelepnek a gázkamra felőli oldalán is, azaz tetszőleges módon magában az (1) gázkamrában is, természetes, hogy ekkor a tüzeló anyagot nagyobb nyomással kell bevezetni, mint a milyen nyomás a gázkamrában uralkodik. Végül az (a) elzáró szerkezet mint csap vagy tolattyú úgy lehet kivivé, hogy a tüzelő anyagot pl. alkalmas fúratokban fölveszi. Ily módon a
