27007. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor a tüzelőanyagnak befecskendezésére szolgáló külön gázkamarával

3 — tüzelő anyaghoz szolgáló szelep az (a) szeleppel pl. egy háromágú csappá egyesíthető. A gépnek szerkezetét, a tiizelő anyagot a befecskendezésig fölvevő alkatrészeknek helyét, valamint az 1. ábrán látható (i) kamrának helyét is a tüzelő anyag minősége határozza meg; ha ez könnyen párolog, mint pl. a benzin, akkor hűtés válik szükségessé, a mi pl. úgy eszközölhető, hogy a tüzelőanyag szelepháza az (i) kamrával és fúvókával együtt a hengerfedőnek hűtővizet tartalmazó terébe építtetik be. A próbamótoron tett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy korom lerakodása még akkor sem áll be, ha a láng a (d) fúvókán át az (1) kamrába visszacsap. Ha a tüzelőanyag nehezen folyós, akkor (i)-t és (d)-t vagy más megfelelő alkatrészeket föl kell melegíteni, pl. a (v) térben beálló égés által, a melegítés történhetik azonban már a tíizelőanyagszelep előtt is, és pedig különféle módon. A befecskendezésre szolgáló alkatrészek is sokféleképen vihetők ki, alkalmazhatók egyszerű fúratok, fúvókák, szitaszerű betétek stb. s ezek is különféleképen lehetnek elrendezve. Az új mótor úgy is működtethető, hogy az (s) szelepen át csak gyönge, a kompressziónál magától meg nem gyulladó gáz szívatik be s ekkor jelen új befecskendező eljárás arra szolgál, hogy ezen gázkeveréket gyúlékony anyagban gazdagabbá és gyúlékonnyá tegye. A szabályozás sokféleképen eszközölhető, így az által, hogy a minden munkaperiódushoz szükséges tüzelő anyag mennyiségét megváltoztathatjuk, a mire az (o) vezetékbe beiktatott fojtószelep vagy csap szolgál, melyet a regulátor állít be ; történhetik a szabályozás továbbá az által, hogy az olajszelep emelkedését vagy nyitási idejét megváltoztatjuk, vagy azáltal, hogy a tüzelőanyag szivattyú lökethosszát megváltoztatjuk, vagy azáltal, hogy a fölösleges tüzelőanyag mennyiségét elengedjük távozni, továbbá, hogy az (a) szelepet időelőtt vagy elkésve nyitjuk, végül pedig a különféle kihagyási módokkal. A gép megindítása kéz| zel, vagy a különféle ismert indítási eijá-i rásokkal, nyomólevegővel stb. eszközölhető, j Alacsony kompresszió-fokoknál a motort, ! mig eléggé föl nem melegedik, czélszerűen könnyen folyó fűtőanyaggal tápláljuk, vagy a hengerfödélnek a fúvóka nyílással szemben fekvő falát, vagy pedig a kicserélhető (p) ütköző falat előzetesen fölmelegítjük. A motornak hosszabb ideig tartó nyugodása esetében ajánlatos, hogy az (a) szelepet bármily eszközökkel szilárdan üllőkéjére helyezzük, vagy pedig egy külön elzáró részt alkalmazzunk. Hogy az első megindításnál, valamint légveszteségeknél a szükséges túlnyomás az (1) gázkamrából nyerhető legyen, az (1) re még egy külön elzárható (r) vezetéket szerelünk, a melyhez a légszivattyú vagy szénsavpalaczk kapcsolható, vagy pedig egy tartalékedénynyel köthető össze, mely pl. röviddel a gépnek megállítása előtt a gép által megtöltetik. Az (1) gázkamrában az első munkaperiódushoz szükséges túlnyomás kémiai úton is, pl. robbanó anyagok segítségével vagy más módon állítható elő. Ugyanezen új elv, amint a fönt négyütemű gép számára le van irva, a szerkezetnek lényegtelen változtatásával a 6 és és 2 ütemű motoroknál is alkalmazható. A 2. ábrán egy ezen új elv szerint készült kétütemű mótor, a léngeges részeknek egyszerűsített kivitelével látható függélyes metszetben. A működés módja a következő: A dugattyú robbanó löketénél a zárt forgattyúszekrényben a levegőt ismert módon sűríti, valamivel a löket befejezése előtt a dugattyú az (f) kipuffogó nyílásokat, a melyeken keresztül az égési gázok eltávoznak, nyitja, az (s) légbebocsátó szelepet pedig a vezérmű vagy a hajtótengelyen lévő ütköző vagy pedig a megelőzőleg sűrített levegő túlnyomása nyitja. Ezen levegő a forgattyúszekrényből (vagy légszivattyúból) a (c) csatornán keresztül, a dugattyú fölött (v) és (f) leié tódul, miközben az égéstermékeket teljesen kiszorítja. Az égési anyagok (t) csapja (szelep vagy tolattyú) szintén ki-