26987. lajstromszámú szabadalom • Főzőeljárás nagyobb vagy kisebb mértékben elerjedő sörlé tetszőleges előállítására

Megjelent 1903. évi április Uó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 26987. szám. IV/d. OSZTÁLYFőzó'eljárás nagyobb vagy kisebb mértékben elerjedő sörlé tetszőleges előállítására. ECKARDT ALBERT KAMARAI TANÁCSOS BERLIN/M WILMERSDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 29-ike. A sörlé minősége és elterjedésének mérve egyenlő konczentráczió, egyenlően vezetett erjesztés és egyenlő élesztőfajok mellett annak vegyi összetételétől és fiziologiai sajátságaitól függ. Nemcsak az el nem erjeszthető (pentozok) vagy nehezen elerjedő (amylodextrin, erytrodextrin, isomaltóz) alkatrészek tartalmától és nem az elerjeszthető czukrok (maltóz. stb.) megbarnulásától vagy meg nem bámulásától, sem pedig kizárólag az enzymek jobb vagy csekélyebb konzerválásától függ a sörlevek erjedőképessége, hanem sokkal inkább még nagyon magasfokuan erjesztő élesztőfajoknál is, a levek anorganikus illetve ásványi alkotórészeitől függ és pedig első sorban az ásványi bázisoknak, mint a káli, nátron, magnézia stb. az erős ásványi savakhoz, mint a foszfor-, kén- és sósav stb., viszonyított mennyiségarányától. Minél nagyobb mennyiségű ásványi sav van jelen, annál nagyobb ezen ásványi savak bizonyos határain belül az erjedő képesség, minél nagyobb a jelenlevő alkali mennyisége, annál kisebb az elerjedés. Továbbá a sörlé anorganikus alkotórészeinek kisebb mennyiségtartalma a sörlé nagyobb erjedőképességét tételezi föl, mint a nagyobb össztartalom. Az eddig ismeretes főzőeljárásoknál mindig tetemes mennyiségű keményítő és még több pentózok és oldható termékekké át nem alakult fehérje anyag maradt a törkölyben oldhatatlan állapotban vissza. Jelen találmány czélja már most a sör «testét» tetszés szerint fokozni. A következő példa szolgáljon a találmány tárgyának és foganatosításának behatóbb magyarázatára: 100 kg. malátára a szervetlen alkatrészek természetes tartalmának és a kész sörhöz fűzött igények figyelembevételével 100—500 gr. kalyhydrátot (KOH) vagy aequivalens mennyiségű más alkalit vagy alkali földet adunk a czefréhez, azután ezt 160° C.-ra melegítjük és főzzük, úgy hogy az összes keményítő a pentózok és proteinek nyomokig föloldódnak. Gőznek vagy fölhevített illetve túlhevített levegőnek bevezetése útján ez a művelet elősegíthető. Ezen oldás közben oldott keményítő és a fehérje oldott átalakulási termékei mellett alkalialbuminátok is képződnek; ez utóbbiak azonban a lében nem kívánatosak, miért is azokat megfelelő mennyiségű foszforsav (H3 P04) vagy aequivalens mennyiségű más ásványi savval kicsapjuk. A savmennyiségek megállapításán nál figyelembe kell vennünk az alkalival való