26877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mesterséges mészhomokkövek nyers anyagának előállítására

Megjeleni lí>OÜ. evi április 1m> 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. Hl VA'l'A L SZABADALMI LEI RAS 26877. szám. Xll/f. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés mesterséges mészhomokkövek nyers anyagának előállítására. H. CROIZIER & CIE. CZÉG PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 február hó 12-ike. A találmány tárgyát mesterséges mész­homokkövek nyers anyagának előállítására szolgáló eljárás és berendezés képezi. Ennél az ejárásnál a czél az égetett mész teljes megoltása, úgy hogy a leköttető kazánban utólagos megoltás ne menjen végbe, jel­lemző pedig az eljárásra és berendezésre az, hogy a mész és víz keverékét, vagy a nedves meszet, illetőleg oltott meszet tiszta állapotban vagy esetleg már a kovasav­tartalmú másik alkatrésszel (homokkal stb.) keverve, a leköttető kazánon kívül egy külön berendezésben, melynek a gőz veze­tésére szolgáló üreges keverőtengelye van, ugyanoly feszültségű és hőmérsékletű víz­gőzzel hevítjük föl. amily feszültségű és hőmérsékletű vízgőz idézi elő a leköttető kazánban a sajtolt alakos darabok lekötését. A leköttető kazánban szabadon fekvő és a nagy feszültségű vízgőz hatásának kitett alakos darabok alapanyagát képező, kova­savtartalmú anyagokkal (homokkal stb.) kevert mésznek oly mértékben kell meg­oltva lennie, hogy a nagy feszültségű víz­gőz a mész utólagos megoltását, tehát az alakos darabok földuzzadását elő ne idéz­hesse. Eme czél elérését oly módon kiséri ették meg, hogy a megoltando égetett meszet megfelelő mennyiségű vízzel keverve zárt tartályokban helyezték el és a tartályokat a leköttető kazánba tolták be. Ekkor az alakos darabok lekötését előidéző nagy fe­szültségű gőz egyúttal arra is szolgál, hogy a megoltó tartályokban lévő mész fölmele­gedjék, miért is a megoltás a leköttető kazánban uralkodó hőmérsékletnél megy végbe. Ennek az eljárásnak azonban az a hátránya, hogy a mész megoltása nem tör­ténik egyenletesen, mert a meszet a leköt­tető kazánban megoltás közben megkeverni nem lehet. Ezért megkisérlették azt is, hogy meg­határozott mennyiségű porrá oltott meszet ugyancsak meghatározott mennyiségű mész­tejjel keverték, az így előállított keveréket a föntebb említett tartályokba zárták és a leköttető kazánban nagy feszültségű vízgőz hatásának tették ki. Az épen most említett eljárásnak - el­tekintve attól, hogy nehézkes előmunká­latokat igényel, nevezetesen azt, hogy a j meszet kétféle eljárás szerint oltsuk meg, ! a kétféle oltott meszet egyenletesen kever­jük, tartályokba töltsük stb. — az a nagy hátránya, hogy a megoltó tartályokban csakis tiszta meszet lehet megoltani és nem mész és homok, illetőleg kovasavtartalmú

Next

/
Thumbnails
Contents