26832. lajstromszámú szabadalom • Kormányozható repülőgép
llyOfnáa alatt Sem csúsznak el rajtuk. Ezek a (k) kamrafalak a külső falnak velük együtt való forgatásánál (1) peczkek körül lehajlittatnak és pontosan a (w) bemályítésekbe illenek, míg a (g) kerekek (9.—13. ábra) és a (h) falak előtt elhaladnak; ezután a (k) kamrafalakat megfelelő rúgok ismét föllökik. A 11. ábra a (h) falak egyikét, két (g) kerekével és (i) merevítőivel mutatja be; a (g) kerekek a (k) kamrafalaknak könnyű átfektetésére szolgálnak. Hogy ez lehetőleg ütközés nélkül történjék, még a külső falba (m) rugók ágyaztatnak be, melyek ejőbb jutnak a kerekek alá és a kis (n) barázdákba csúszva, a kamrafalakat lökés nélkül lenyomják. A kamrafalak végeiken keskenyebbek, mint forgáspontjuknál. A 12. ábrából a kamrafalak ezen keskenyedésének okát értjük meg; a külső falhoz a benyomott (o) födélnek és (p) fenéknek az ábrában metszetben ábrázolt falai csatlakoznak, melyeknek megfelelően a (h) falak szabad végeinek keskenyebbnek kell lenni. A födélnek és fenéknek befelé hajlott volta az ellenálló képességet növeli. A (k) kamrafalnak leforgatásánál és fölállításánál semmi súrlódás sem fog föllépni, mert keskenyedő alakjánál fogva szélei mindenütt szabadon mozognak és csak teljesen fölállított helyzetben zárnak fémesen tömítve ; megemlítendő, hogy maguk a kénessavgőzök a legjobb kenőanyag gyanánt szolgálnak. Ezen ábrában látni lehet még, hogy az (a) tengelyből (b) nyílásokon miként áramlik a gőz a kamrákba a (k) kamrafalak fölé, melyek mint dugattyúk hatnak; mikor pedig a (k) falak a (h) falak előtt kitérnek, akkor a gőz az (e) falak mentén az (r) nyílásokon át (9. és 13. ábra) az (f) kamrákba hatol, honnan az (s) nyílásokon keresztül a másik tengelyvégbe lép be. Az (a) tengely üregét egy fal kettéválasztja, mely azonban túlfeszültség esetére egy kúposra köszörült (t) biztonsági szeleppel van ellátva. A 13. ábra a 9. ábrában látható váznak a 10. ábrában bemutatott külső részszel való egyesítését mutatja be. Mint látható, a három (b) nyíláson át gőz áramlik az (a) tengelyből az (l1 —5l ) kamrákba, melyek közül mindig három megtelik, míg kettő kiürül. Nevezetesen az (l1 ) kamra egészen meg van telve és (u)-nál a fölnyíló (k) kamrafalazaton keresztül épen bezárul, míg (v)-nél a gőzkiömlés épen csak megkezdődik; a (31 ) kamra körülbelül kétharmad, az (51 ) kamra egyharmad részéig van megtelve, míg a (21 ) és (41 ) kamrák kiürülnek. Az egyik (k) kamrafal (l1 és 2l ) között épen fölemelkedik, a másik a (h) fal alatt fekszik és a harmadik (51 ) és (l1 ) között épen leszáll. A 14. ábra a motor részleges távlati nézetét mutatja, egyes falak elmetszve gondolt helyzetében ; az (51 ) és (l1 ) kamrák között a már az (e) falat nem érintő (k) kamrafalazat látható. A 15. ábra a motor egész elrendezését mutatja és itt egy második motor is jelezve van, mely tartalékul szolgálhat vagy esetleg a főmotorral együtt működhetik. Az (A) és (B) függélyes bakok között a (C) hajtókerék, a bakokon a vízszintes (D) és (E) rudak, fölül az (F) rúd láthatók. A (D) és (E) rudak a mótor dobjaina megfelelően meg vannak hajlítva. Alul az (a2) elgőzölögtető (H) érez- és hővédőburkolatával látható. Ebben (G) a fütőtér, (H) egy henger, melyben a hő fölszáll, és mely a hő közvetlen behatását a körülte elrendezett forralócsövektől visszatartja. A keletkező fűtőgázok a csőrendszerből fölszálló, a boltozott (J) kupolába tóduló gőzt erősen fölhevítik, aztán a nyilak irányában a (H) henger széle fölött átvonulva lassan lefelé tódulnak, miközben a kétfelől elrendezett csövekben levő kénes savakat gyorsan és energikusan gőzzé változtatják, mely gőz a (I) kupolában még túlhevítve, még nagyobb feszültséggel fog bírni. A részben kihasznált fűtőgázok lefelé haladva egy az elgőzösítő födeléig fölnyúló (Z) válaszfal alatt ennek külső oldalára áramlanak, és itt két, szinte kénessavval telt csősor között lassan újra emelkedve, végre a (K) szellentyüket fölemelve távoznak, mihelyt az utánuk tóduló fütőgázok
