26832. lajstromszámú szabadalom • Kormányozható repülőgép
_ 4 _ feszültsége 4 atmoszférát meghalad. Ily . módon a fűtés a leggazdaságosabban ki- j használtatik. A (J) kupolát a pontozottan jelzett tartógerendák és az összes, a jelen példában 112 függélyes cső támogatja, melyek alúl egymással vízszintes csövek által összekötve a kénessavat (S02 ) tartalmazzák. A fűtést 1—4 lánggal az(L) égőben eszközöljük, melyben a rajzban látható 4 kis csőben eléghetetlen aszbesztből való belek foglaltatnak, melyeket a mótor mögött lévő petróleumtartó táplál. A belekben még finom csövecskék vannak, melyeken keresztül közönséges levegőt, vagy pedig magasabb hőmérsék elérése czéljából nyomás alatt oxigéndús levegőt vezethetünk a lángokhoz. A közös petroleumvezető cső négy csövecskébe ágazik, melyek bőségét a láng nagyságához képest kell méretezni, ugyanez áll a levegő bevezetésére nézve is. A petroleumcsap elzárásával vagy kinyitásával egyidejűleg záródik vagy nyílik a levegő vezeték is. Hogy a mótor hirtelen megállításánál a gőzfejlesztés gyorsan megszűnjék, az égőben a négy lángcsövecske között látható (0) csőbe hideg levegőt hajtunk be. E cső csapjának nyitásával egyidejűleg a (K) szellentyűk is megnyittatnak. A lángok meggyújtása a kazáncsöveken át kívülről befelé ferdén vezetett lecsavarolható, de közelebbről körül nem írt cső által történik; a lángok eloltása a petróleum megvonása által. A tüzelés alkalmával az égőfej fölött lévő tűzálló (M) híd izzóvá válik és likacsain keresztül semmiféle el nem égett részecskét át nem bocsát. A túlhevített kénessavas gőzök a (J) gőzkupolából a motornak (a) űrös tengelyében lévő (b) csőágakon keresztül az (li-51 ) kamrákba ömlenek és ezekből teljesített munka után az (f) kamrákba, aztán az (s) nyílásokon át a (P) kondenzátorba áramlanak. Itt azáltal válnak ismét folyadékonyakká, hogy a helytálló (P) kondenzátor körül egy külső (T) köpeny, az (S) és (W) fogaskerekek közvetítésével gyorsan forgattatva, hideget gerjeszt. A kondenzátor (V) biztosító szeleppel van ellátva. A folyékotiy sav a kis nyilak irányában a (P) kondenzátor feneke mentén a nagy (P2) kiömlési nyílásokban lévő kis (Pl) csövekbe ömlik, aztán a (P3) csőben összegyűlve az üreges tengely belső fala mellett az elgőzölögtetőbe visszavezettetik. A turbinadob palástjának szélső rézsűi (U)-nál fogakkal vannak ellátva, melyek az (R) és (Q) fogaskerekek kúpos részébe kapaszkodnak, míg a kerekek koszorúinak fogai egymásba kapcsolódva, forgásukat (C) hajtókerékkel közlik; az áttételi arány 1 :3. A (C) hajtókerék fogai az (S) fogaskeréknek (X) koszorúban elhelyezett peczkeibe fogódzva, ezek és a (W) fogaskerék közvetítésével a (T) kondenzátorköpenyt a turbinadob forgásánál 165-szörte gyorsabban forgatják; mivel pedig a (P) kondenzátor és (T) köpeny közti térbe szolgáló (Y) légbevezető nyílások kisebbek, mint az (Yl) kibocsátó nyílások, így légritkítás által a kondenzáczióhoz szükséges hideg fejlesztetik. A 16. ábra alaprajzban az elgőzösítőben lévő csöveknek helyzetét mutatja, középen az (L) égővel, a tűzálló (M) híddal. (H) hengerrel és (Z) választófallal. A 17. ábra a (14) hajtókerék berendezését mutatja; ezzel legkisebb súly mellett az áttételi viszony nagy változékonyságát és a levegőnek a keréken át való szabad járását czélozzuk. A hajtókerék két, közös (cl) aggyal bíró, 140—140 cm. átmérőjű. (a5) és (bő) fogkoszorúból áll. A csavarmenettel ellátott 3 cm. külső átmérőjű, 6 mm. vastagságú falazattal bíró varrat nélküli aczélcsőből előállított küllők a fogkoszorúkban és az agyban forgathatólag vannak ágyazva. A (kl) csavaros küllők elforgatása által az 54 cm. hosszú, 10 cm. széles és 5 cm. vastag (dl) keményfa-talprudak (el) aczélanyabetéteik segélyével följebb és lejebb csavaroltatnak, mi által 48 cm. és 128 cm. között váltakozó átmérőjű talpkerületeket kaphatunk. Mindenik (kl) küllő agyán egy 7 cm. átmérőjű kis fogaskerék van alkalmazva, s az egymáshoz tartozó küllők fogaskerekeit még egy-egy oly nagy (hl) fogaskerék köti össze, úgy
