26806. lajstromszámú szabadalom • Vasúti járművekhez való fékszerkezet
- á -szonyba hozzuk, a nélkül, hogy a létező fékszerkezeteken változtatásokat kellene eszközölni. E czélhól az 1. ábrabeli (d) dörzskúp, mely a keréktengelyre van szerelve, egy egyszerű (d) szelenczére vezethető vissza (7. ábra.) Az (s) zsinór közvetlenül egy alkalmasan elrendezett (8) közlőrúdat működtet (6. ábra), melyet a (9) kapcsoló tag hoz a fékrúdazattal összeköttetésbe ; (10) a közönséges fékhengernek dugattyúrúdja. Egy nagyon megterhelt tehervonatnál a 6. ábrabeli elrendezés igen előnyös. Az (s) zsinór egy (11) csigán megy át, és szabad vége egy (12) egyensúlyozó emelőnek egyik végére van foglalva, melynek másik vége a (11) csiga tengelyével össze van kötve. A (8) rúdba fúrt lyukak lehetővé teszik, hogy (s) zsinórnak a (8) rúdra gyakorolt állandó erőkifejtése mellett a fékrúdazatra a járműnek megterhelése szerint változtatható nagyságú erőt lehessen kifejteni, úgy, hogy a fékező erő a kerék tengelyre gyakorolt terheléssel viszonyba hozható. A 8. ábra ugyanezt a berendezést egy személyvonatnál ábrázolja, mely egy vákuumfékkel van fölszerelve. Mivel a terhelés közel állandó és csak nagyon kicsi (5—6 tonna), ezért az (s) zsinórt egyszerűen a (8) rúd végére kell foglalni, és a (9) kapcsolótagot ezzel a rúddal állandó, nem változtatható összeköttetésbe kell hozni. Végül még a 9. ábra egy oly berendezést tüntet föl, mely megengedi, hogy a fék hatóerejét pontosan szabályozzuk ott, hol egy fölösleges erő fölött gazdaságos módon rendelkezhetünk. Erre a czélra a (13) rúgó, mely az 1. ábrában is arra szolgált, hogy az (i) rúdat ismét kezdeti helyzetébe visszavigye, úgy vau méretezve, hogy egy bizonyos ellenállást (pl. a fékezett tehernek 30%-át) azon az erőn fölül fejthessen ki, mely szükséges, hogy az ia) kúp kikapcsolódását biztosítsa. Ez a szabályozó rúgó egy (14) csavarra van megerősítve, mely előremenni kényszerül, a nélkül, hogy forogna, ha a (15) szabályozó anyacsavart forgatjuk. A (14) csavarnak külső vége egy (16) mutatót hord, • mely egy fokokkal bíró (17) lemeznek «80» beosztásával szemben foglal helyet, ha a fék szabályozva van. A fékkel végzett kísérletek alkalmával ezt az erőt a fékezett teher 80%-ában lehetett 1 előnyösen megállapítani, ha a (18) ütköző ; csavar alkalmas módon működtetve volt, 1 minek eredménj-eképen (c) dugattyúnak kezdeti helyzete a hengerben és ennélfogva az expanzió értéke változtatható. Ha a fékek egyszer már ily módon szabályoztattak, úgy ha az ember hatóerejüket tekintettel az egyik vagy másik rendszerrel való összeköttetésükre megváltoztatni akarja, elégséges ! alkalmas módon e(I5) anyát elforgatni, hogy ' a (16) mutatót azon osztályzattal állítsuk szembe, mely a kívánt erőt szolgáltatja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fékszerkezet, jellemezve egy kúpos (a) dobnak, melyre a (b) zsinór föl van göngyölve, egy a keréktengelyre fölékelt (d) dörzskúppal való kapcsolása által, a fékezéshez szükséges erő létrehozása czéljából, mi mellett ezt a kapcsolatot egy gyűrűvel fölszerelt (i) emelő segélyével létesítjük, mely alsó végével egy (h) tengely körül foroghat és az (f) rúdon megerősített (g) rúgó által lesz működtetve, mely (f) rúd viszont a (c) dugattyúval van összeköttetésben (1. ábra). 2. Az 1. pontban igényelt fékszerkezetnél egy szabályozó berendezés, mely abban áll, hogy az (o) dobot, melyre a szabályozónak (s) kötele a megszorítást előidéző nyomás számára fölcsavartatik, a keréktengellyel vonatkozásba hozzuk, és pedig fémes masszák segélyével, melyek a keréktengely forgását követik, de egy kissé sugárirányban eltolódnak, mi mellett ezek a masszák vagy közvetlenül a czentrifugálerő hatását elősegítő (t) szalagnak, illetőleg (7) golyóknak közbeiktatása által egy (p) csigára hatnak, melylyel az (o) dob tetszés szerint kapcsolható (1—5. ábrák). 3. A 2. pontban igényelt önműködő szabályozónak minden komprimált levegővel vagy vákuummal működő fékhez egy az eredeti féktől független hajtószerkezet
