26806. lajstromszámú szabadalom • Vasúti járművekhez való fékszerkezet

- i -erő hatása juttat a keréktengely forgó > mozgásába Ez a forgásba hozatal a következő módon történik : a keréktengelyre ékelt (d) törzskúp egy bizonyos számú öntött vasból való (q) keresztfal által (2. ábra) szétválasztott kamrákra oszlik, melyekben öntött vasból vagy ólomból való fémes (r) massza lazán van elhelyezve. A (p) közlő csiga oly módon forog, hogy egy csekély jutókkal a massza összességét körülfogja. Az (r) massza a czentrifugálerő hatása alatt a (p) csiga belső fölületére fekszik és ezt kényszeríti, hogy vele együtt forogjon. Ha tehát az (o) dob, melyre az (a) zsinór föltekerődik. mely utóbbinak hatása a (b) zsinór hatásához hozzá adódik, a (p) csigával a keréktengely forgása közben kapcsolatba jő, úgy ez az (o) dobot magával viszi. Ha azonban az (r) masszák fordulatsebessége már nem lesz elég nagy arra, hogy az (s) zsinór által kifejtett ellenállást legyőzze, úgy a (p) közlő csigának az (r) masszákkal való együtt forgása részben megszűnik, mi által a dobnak ható ereje csökken, és ennélfogva a megrögzítést előidéző nyomásnak önműködő szabályozása idéztetik elő. A szabályozásnak ez a neme és módja az eddigivel szemben következő előnyökkel jár: a) a súrlódás a dörzsfölűletek között igen csekély (körülbelül 150 g. pro cms

); b) a menet minden gyorsaságnál nagyon egyenletes; c) kenés szükségtelen, d) kisebbített térfogatnál igen nagy hatóerő érhető el. Ez a hatóerő nagyon érezhetően megnagyítható. mi mellett mégis a fémes maszszáknak elhasználása kiküszöböltetik. Erre a czélra az (r) masszák és a (p) közlő csiga belső fala közé egy (t) aczélszalagot kell beiktatni. (2. ábra). Ezen aczélszalag körfogata kisebb, mint a hengeré és két vége két (u) és (v) aczélütközőhöz van szegecselve, melyek két egymás melletti kamrában levő (r) masszának megfelelő kimetszéseiben szabadon eltolhatók. Bármilyen legyen a masszák forgásának iránya, az ütközők egyike, pl. (u), a közös (w) választófalhoz ütközve, nyugalomba jő, míg a szalagnak másik vége a (v) ütközővel arra fog törekedni, hogy a (w) faltól annál inkább eltávolodjék, mennél nagyobb lesz a ezenirifugál erő hatása. A 3. és 4. ábrák egy olyan erősebb berendezést tüntetnek föl, melynél a (t) szalagot kétszer körülvisszük és közvetlenül a (p) csigára hatni hagyjuk. Erre a czélra ez a csiga két reá öntött (x) és (y) ütközővel bír. A (t) szalagot két egymás mellé göngyölt (1) és (2) szalag alkotja, melyeknek megvastagított (3) és (4) végei az (x) ütközőre támaszkodnak, ha a fordulat a 4. ábrában látható nyíl irányában következik be. A két szalag egy közös (z) tengellyel a köztük fekvő (5) szalaggal összeköttetésbe hozatik, melynek viszont (6) megvastagított vége van. Ha a masszák forognak, úgy ezek a szalagokat magukkal vinni törekednek, és ezek viszont (3) és (4) végeikkel a (p) csigát viszik magukkal, és pedig olyan erővel, mely egy ismeretes törvény szerint annyival nagyobb, a mennyivel nagyobb a (t) szalag által az (r) masszákat befoglaló ív. Az 5. ábra egy részleges metszetet tüntet íöl, melynél a (p) közlő csigának belső fölűletén vagy bemélyesztett hornyok, vagy egy kissé kiugró bordák képeztetnek, melyeknek czélja ezen csigának a czentrifugál erő által való mozgatását könnyíteni. Az ! ábrában az (r) massza gyanánt (7) öntött vagy ólomgolyók jönnekalkalmazásba, melyek szabadon vannak kamráikban elhelyezve. Megjegyzendő, hogy ezen szabályozónak különböző berendezései a működési módját semmiben sem változtatják meg; rendeltetése és czélja a szabályozónak ugyanaz marad: mindenféle rendszerű fékszerkezet hatóerejét gyarapítani és szabályozni. Az (o) dobra föltekert (s) kötéllel átvitt erő valóban nagyon különbözőképen használható ki. a nélkül, hogy a jelen találmány elve érintetnék. A jelen szabályozónak előnyös tulajdonságai különösen arra használhatók föl, hogy mindenféle nyomó levegővel működő féknek hatóerejét megkétszerezzük, és ezt az erőt a keréktengelyre nehezedő terheléssel vi-