26788. lajstromszámú szabadalom • Másodlagos léggel táplált retortakályha
Megjelent 11)03. évi márezius hó 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 2B78B. szám. II/b. OSZTÁLY. Másodlagos léggel táplált retorta-kályha. KURZWERNHART ADALBERT VASGYÁRI IGAZGATÓ ZUCKMANTELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 szeptember hó 23-ika. A fűtési berendezések között az u. 11 tartós égésű kályhák részben egyes helyiségek, részben egész helyiségkomplektumok fűtésére, fontos szerepet játszanak. Ezen tartós égésű kályháknak egyik legkedveltebb rendszere az ismeretes Meidinger kályhák, különféle alfajaikkal és javításaikkal. Hátrányuk, hogy használhatóságuk a tüzelőanyagnak bizonyos szemnagyságához van kötve, és hogy kox-fűtés esetén ugyan bármikor utántölthetők, azonban oly tüzelőanyagokkal, melyek gyorsan sok gázt leadnak, pl. kőszénnel, barna szénnel, mind addig nem lehet azokat utántölteni, míg csak a kályhában levő tüzelőanyag teljesen el nem égett, mire ismét újból kell tüzet gyújtani, azaz az újból megtöltött kályhába ismét fölülről be kell gyújtani. Ezeken a hátrányokon segíteni czélja az u. 11. szabályzó retortakályháknak, melyeknél a betöltött tüzelőanyag alulról gyújtatik meg, és mely a tüzelőanyag fölvételére rendelt térből és a lángtérből áll, melyeket egymástól válaszfal választ el, mint a hogy ez a jelen találmánybeli kályhánál is így van, melynél, mint az 1. ábrából látható (k) a tüzelőanyag-tér és (f) a lángtér, melyeket egymástól (S) fal választ el. 1 Miután egy ilyen kályhánál a lángnak szemben az egyszerű töltő kályhákkal, nem a föltöltött tüzelőanyag-oszlopon kell keresztűlvonúlnia, miáltal a szénsavnak szénoxiddá való hátrányos redukcziója következnék be, azért az eddig ismeretes ilyen retortakályháknál állítólag tetszőleges idő. ben tetszőleges tüzelőanyagot minden hátrányos következmény nélkül lehetett utántölteni. Tényleg azonban ez nem történhetett minden hátrányos következmény nélkül. Nevezetesen az eddig ismeretes szabályozó retorta-kályháknál, a tüzelőanyag és a lángtér közötti válaszfal masszív volt és a lángtérben fölszálló lángok által izzóvá hevíttetett, mely izzás a válaszfal mellett levő tüzelőanyagra is kiterjedt. Koxfűtésnél ennek az izzásnak nincs hátrányos következménye, ellenben olyan tüzelőanyagok használatánál, melyek hevítésnél azonnal sok gázt fejlesztenek, pl. kőszén, barna szén stb. az izzásnál a száraz desztilláczió sok szénoxidot és szénhydrogént hajt ki, sokkal többet, mint a mennyit ugyanannyi idő alatt a kályhában hasznosan elégetni lehet, és ennek következménye az, hogy kihasználatlan gáz elillan, elvész és finoman