26788. lajstromszámú szabadalom • Másodlagos léggel táplált retortakályha

elosztott szén, füst alakjában kiragadtatik. A tüzelésnek az eddig ismeretes retorta tüzeléseknél való szabályozására két fölcsavarható szabályozó rozetta szolgál, melyek egyike a fölső töltő ajtón, másika az alsó töltő ajtón volt alkamazva, mely utóbbin keresztül, mint már említve volt, a kályhába begyújtani kellett. Ezen két rozettával való szabályozás egy bizonyos mérvű intelligencziát igényelt és a legnagyobb gondosságnál és értelemnél sem lehetett sohasem tudni, vájjon helyesen jártunk-e el, mivel az egyik és a másik rozettával való szabályozásnak hatása nem volt megítélhető, és nem volt arra mód, szükség szerint vagy az előállítandó gázmennyiséget, vagy pedig az égési levegő mennyiségét fokozni, oly czélból, hogy a teljes elégéshez mind a kettő egymásnak megfelelő mennyiségben legyen jelen. Továbbá nem lehetett megakadályozni azt, hogy adott körülmények között, főképen ne csak alul áramoljon be levegő, mikor a szén fölötti térben stagnáczió állott be, és itt levegőnek és gáznak robbanó keveréke képződött, mely alkalmilag meggyuladt, és kellemetlen puffogást idézett elő; ezen okokból és a tüzelőanyagnak a válaszfalon való hátrányos hevítése miatt az eddigi szabályozó retorta-kályháknál hydrogéngázt leadó tüzelőanyagok használatánál nem lehetett hátrányos következmények nélkül tetszőlegesen utántölteni, miáltal a szándékolt czél, t. i. tartós égés és tüzelőanyag megtakarítása, nagyon hátrányosan befolyásoltatott. Az alább leírt kályha az ismeretes szabályozó retorta-kályhák rendszerén alapszik, de e mellett nemcsak tetszőleges tüzelőanyagnak bármikor való utántöltését teszi lehetővé, még pedig az előadott hátrányok kiküszöbölése mellett, hanem egyúttal módot nyújt arra is, hogy éghető gázoknak egy bizonyos mértékben való fejlesztése mellett a tökéletes elégéshez szükséges levegő bevezettessék a nélkül, hogy egyúttal a gázfejlődés fokoztatnék. Ezen kívül az új kályha lehetővé teszi, a különféle 2 — tüzelőanyag-nemekhez megfelelően különböző rostélyok használatát. Mint már említve volt, a jelen találmánybeli szekunder léggel táplált kályha, az ismeretes retorta-kályák módjára, a tüzelőanyag fölvételére rendelt (k) térből (1. ábra) s az (f) légtérből ál', melyeket egymástól az (S) választófal választ el; a tüzelőanyag a fölső (o) ajtón dobatik be, és az alsó (u) ajtón át az (m, n) rostélyok alatt gyújtatik meg. Az (S) választófal azonban nem masszív, hanem üres és két (pl, p2) lemezből áll, melyeket egymással (12. ábra) a középső (w2) és a két szélső (wl) lapok kötnek össze. A lángtér felőli (p2) lemezt, mint az 1 ábrából látható, a (pl) lemeztől, melyhez a tüzelőanyag hozzáfekszik, légtér választja el, melynek metszetét a 12. ábra tünteti föl. Mihelyt a lángtér felőli lemez fölmelegszik, a fűtendő helyiségnek melegítésére szolgáló czirkáló levegőnek egy része a 12. ábrabeli nyilak irányában, jobbról és balról folytonosan beáramlik, és fölül jobbra és balra ismét kiáramlik. Ez által a tüzelőanyagot határoló (pl) falnak fölhevítése és így gáznak a tüzelőanyagból való nem szándékolt kihajtása megakadályoztatik, e mellett azonban a (P2) lemez melegét a fűtendő helyiség melegítésére átadja és így megfelelően lehűl. A (c) térben levegő és gáz robbanó keverékének fölgyülemlését megakadályozandó, a szerkezet úgy van foganatosítva, hogy a levegőnek, mely a rostély alatt vezettetik, előbb a szén fölötti (c) téren kell keresztül áramolnia. Nevezetesen az alsó fűtő ajtó csak a kályha begyújtására szolgál; a fűtés közben ez az ajtó zárva van, és az ismeretes retorta-kályhákkal szemben a szabályozó levegő beáramlására semmi nyílása sincsen, hanem e helyett a fölső ajtónak van szabályozó (go) rozettája (l.és 2. ábrák), vagy pedig a fölső ajtó is tömör, és mint a 6., 7. és 9. ábrákból látható, a szabályozó levegőt még jobb huzatnak létesítése czéljából közvetett uton alulról a szabályozó (gu)