26701. lajstromszámú szabadalom • Taxameter

— 2 — első útszakasz, tehát jelen esetben az első 400 megtétele után a számlap ismét egy beosztással forgattatik előre, úgy hogy most a második ötvenes számjegy jut a jelző nyílás elé. A számlap a legközelebbi elforgatásnál, tehát 800 méternyi út megtétele után, a 60-as, 1200 méternyi út megtétele után a 70-es számjegy s. i. t. jut a jelző nyílás elé. Mihelyt a 90-es után a 00 számjegy állíttatik be, a koronákat jelző számlap forgattatik ismeretes módon egy beosztással előre. Midőn az első (vagyis a fillérek) számlapja a 40-es számjegyig előreforgattatott és a taxaméter 1.40 koronát jelez, egy megfelelően elrendezett szerkezet a fillérek számlapját kikapcsolja és ezt egy rúgó segélyével visszafelé forgatja. Az elrendezés azonban akként van foganatosítva, hogy ezen számlap nem képes egészen eredeti helyzetébe visszaforogni, hanem a második 50-es számjegynél állva marad, mivel a taxaméter bekapcsolásánál egy rögzítő szerkezet akként állíttatik be, hogy ez a számlapot csak az említett állásig bocsátja vissza. A taxaméter tehát ekkor 1.50 koronát, a következő elforgásnál pedig 1.60 koronát stb. jelez. Midőn a taxamétert az út befejezésével működésén kivűl helyezzük, akkor az utóbb említett rögzítő szerkezet önműködően kikapcsolódik, úgy hogy a számlapok eredeti állásukba térhetnek vissza. Ha az 50 filléres alapdíjra 3'400 = 1200 m.-nyi út van kiszabva, akkor a filléres számlapot a következő beosztással látjuk el: 00, 50, 50, 50,60,70 stb. és ekkor a száralap az említett kikapcsolódásnál a negyedik beosztásig, vagyis a harmadik (50-esig) forog vissza. Ha az alapdíj 80 fillér és az ennek megfélő út hossza 3-400 = 1200 m., akkor a számlapot a következő beosztással látjuk el: 00, 80, 80, 80, 90, 00, 10, 20, 30, 40, 50, 60, 70; a számlap ezen esetben is a negyedik beosztásig, vagyis a harmadik 80-ig forog vissza. A találmány tárgyát képező taxaméter a j mellékelt rajzokban egy foganatosítási alak- j jában van föltűntetve. Az t. ábra a taxaméter elülnézete, a hol is a szekrény mellső fala le van véve és az összes számlapok a zerus-állást foglalják el. A 2. ábra ugyanily nézet azon állásnál, melyet a fillérek számlapja elfoglal, miután ez kikapcsolódása után a harmadik beosztásig visszaforgattatok. A 3—6. ábrák a taxaméter belső szerkezetének ill. egyes részeinek hátúinézeteit tüntetik föl külömböző állásokban. A 7—10. ábrák a számlapok visszamozgatására szolgáló szerkezetnek nagyobb léptékű részletrajzai. A taxaméter három (a b és c) számlappal van ellátva, melyek közül (a) a tiilléreket, (b) a koronák egyeseit, (c) pedig a koronák tízeseit jelzi. Az (a) számlap, mely a 00, 50, 50, 60, 70, 80, 90, 00, 10, 20, 30, 40 számokkal van ellátva, az (al) kar (4 ábra) segélyével az alaplemezben megerősített (h) csap (7. ábra) körül forgatható és a (p) rúgó hatása alatt áll, mely a számlapot eredeti helyzetébe igyekszik visszaforgatni. A (h) csapon két (f fl) fogaskerék van forgathatóan ágyazva (3. ábra), melyek ellenkező irányban nyúló fogakkal vannak ellátva és egymással csavar segédével vagy más módon szilárdan össze vannak kötve. A külső (f) kerékkel az (e) kilincs (3. és 5. ábra) kapcsolódik, mely a (d) emeltyűn van megerősítve, melyet egy emelő bütyök vagy más hasonló szerkezet bizonyos útszakasz megtétele után ide-oda lengő mozgásba hoz, a mikor is az (f) kerék egy foggal előre forgattatik. Az (y) záró kilincs (5 ábra) megakadályozza az (f) kerék visszaforgását. A másik (fl) kerékkel az (al) számlap (at) karján megerősített ( i2) menesztő kilincs (3. ábra) kapcsolódik, minek következtében az (f) hajtó kerék elforgásánál az (a) számlap is elf'orgattatik. Midőn az (a) számlap mozgásának végére érkezett, vagyis midőn ezen számlap összes számjegyei a jelző nyílás előtt elhaladtak, az (a2) menesztő kilincsen elrendezett (a3) peczek (9. ábra) a rúgós (o) karba ütközik és ezen kar által a (h) csapszeghez konczentrikus körív szerint meghajlított, helytálló (q) karima külső oldaláig tolatik. Ezáltal az