26646. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gőzsűrítő barometer ejtőcső nélkül

Megjelent 1903. évi február lió 26-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26646. szám, IV/i. OSZTÁLY. Önműködő gőzsűrítő barometer-ejtőcső nélkül GROSS FRIGYES MÉRNÖK BERLIN MELLETTI SCHÖNEBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 8-ika. A találmány tárgyát gőzsürítő képezi, melynél úgynevezett barometer-ejtőcsövek nincsenek alkalmazva. A gőzsürítő önműködően fejt ki szívóhatást és nyitott vízelvezetőcsatornával van ellátva. A barometerejtőcsövek alkalmazása, melyeknek legalább 10 m. hosszúaknak vagy még hosszabbak nak kellett lenniök, annyiban voltak hátrányosak, hogy a gőzsűrítőt megfelelően magas állványzatra kellett szerelni. A találmány tárgyát képező gőzsürítőnél ezt a hátrányt elkerültük. A csatolt rajz 1. és 2. ábráján a gőzsűrítő két kiviteli alakja függélyes hosszmetszetben van ábrázolva. A gűzsűrítő két egymás fölöttelrendezett (A) és (B) térből áll, melyek a (k) szelep vagy más elzárótag útján közlekednek egymással. A gőzsűrítő alsó (B) része a víz vagy csapadék elvezetésére szolgáló (t) zárótaggal van fölszerelve. Azonkívül a (B) térben a (D) vezérmű van elrendezve. A rajzokon két oly kiviteli alak van ábrázolva, melyeknél a vezérművet (s) úszók működtetik. Ez a kivitel gyakorlatilag jól bevált. A vezérművet azonban természetesen kívülről, mechanikai úton is lehet működtetni, mely esetben a berendezés teljesen úgy működik, mintha a vezérművet az (s) úszó működtetné. Az 1. ábrán látható kivitelnél a (D) vezérmű egy az (s) úszót befogadó szekrényből áll. Ez a szekrény fölső részén a (B) térrel a széles (f) nyílás útján, alul pedig a szűk (r) cső útján közlekedik. Az (r) cső alsó végét czélszerűen egy elzáró taggal látjuk el, mely ugyancsak a mindenkori vízállásnak megfelelően nyílik és záródik. Az (r) cső kifolyató nyílása a (z) vízelvezető nyílásnál valamivel magasabban fekszik. Az (s) úszó fölső végére az (m) szelepkúp, alsó végére pedig az (n) kettős szelepkúp van szerelve. Az (m) szelep a (B) teret időszakosan a légszivattyúval köti össze, az (n) szelep pedig ugyancsak a (B) teret a (p) csatorna útján a külső levegővel köti össze. A berendezés következőképen működik: Miután a légszivattyú az (A) és (B) terekből a (g) és (h) csövek útján a levegőt kiszívatta, a gőzsűrítő a légritkítás mérvének megfelelően vizet szívat be. Ez a víz a gőzsűrítő (A) terébe lép be, egy tányérrendszeren folyik át és az ellenkező irányban áramló gőzt lecsapja. A hűtő víz és a csapadék-víz ezután a (k) szelepen át a (B)