26646. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gőzsűrítő barometer ejtőcső nélkül

— & -térbe folyik. Az elvezető nyílást szabályozó (t) szelepet a gőzsűrítőben uralkodó légritkítás következtében a külső levegő zárva tartja. A víz tehát a (c) magasságig fölemelkedik és ekkor az aránylag bő csőcsonkon át a (D) vezérműbe folyik. A víz további emelkedésénél az (s) úszó körül lévő aránylag csekély űrtartalmú gyűrűs tér gyorsan megtelik vízzel, az úszó tehát fölemelkedik és (m) szelepkúpjával a légszivattyú (h) csövét elzárja. Egyidejűleg pedig az (n) szelepkúp leemelése által a (p) csatornát a külső levegővel köti össze, miáltal a (B) térbe külső levegő hatolhat be. Ekkor a légritkítás megszűnése következtében a (k) szelep elzáródik. Ugyanez okból a külső levegő sem tartja többé a (t) zárótagot zárva, ez kinyílik és így a (B) térben lévő víz a (z) nyíláson kifolyik. Az (r) cső alsó vége (mint azt már megemlítettük) valamivel a (z) nyílásnak megfelelő vízszintes sík fölött van. Ha tehát a cső torkolata a vízből kiemelkedik, akkor a (D)-ben lévő víz lassankint lefolyik, az (s) úszó sülyed, elzárja a külső levegőt és a (B) teret ismét összeköti a légszivattyúval. Az 1. ábrán látható kivitelnél az (r) cső alsó végét a vízállástól függő (x) úszó nyitja és zárja. Ez az úszóberendezés a következőképen működik : A víz emelkedésénél az (r) csövön át aránylag kevés víz jut a (D) vezérműbe; az (s) úszó tehát csak akkor emelkedik, mikor a víz (c) szintet elérte és viszont, a (D) vezérmű ugyancsak lassan ürül ki, mikor a hűtő és csapadékvíz a (D) vezérműből a (t) szelepen és a (z) túlfolyatón át elfolyik. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a (D) vezérmű másként van kiképezve. A gőzsűrítőbe beszívott víz a (B) térben a vezérmű (f) széléig emelkedik és megtölti annak szekrényét. Ennek következtében az(s) úszó hirtelen fölemelkedik és az úszóval összekötött csapforgó az (A) térbe vezető (p) összekötő csatorna (m) nyílását elzárja és a (B) teret a légszivattyú hatása alól elvonja. A csapforgó maga akként van szerkesztve, hogy eme mozgásánál (o) furata (m) nyílás elé kerül és így a (B) teret a külső levegővel összeköti. Lehetne a csap forgón egy vezérélt is alkalmazni, mely a csaptok megfelelő nyílását szabaddá teszi. Ezen összeköttetés következtében a légköri nyomás a (q) előtartályban lévő vizet a (B) térbe szorítja. Minthogy a (B) térben a levegő többé nincs ritkítva, abba az (A) térből víz be nem juthat. Ha a víz szintje a (z) túlfolyató csőig esett, akkor az 1. ábrán látható (r) csőhöz hasonló módon elrendezett (r) cső alsó nyílása szabaddá vált és a víz a (D) vezérműből lefolyik, az úszó sülyed, a csap elzárja a külső levegőt és az (A) térrel ós ennek megfelelően a légszivattyúval ismét összeköttetést létesít. A 2. ábrán látható kivitel az 1. ábrán láthatónál annyiban előnyösebb, hogy a légritkításos tér elzárása igen jól van tömítve. A gőzsűrítőben uralkodó légritkítás, valamint a külső légköri nyomás hatása alatt a csapforgó a csaptokra szorul, ezenkívül a tömítést a (q) előtérben lévő víz ugyancsak elősegíti. Ebbe a cső vagy tartály gyanánt kiképezett (q) előtérbe a vizet egy magasabban fekvő tartályból vezetjük be és a víz túlfolyik az előtér falán, a mint a (q) előtér meg van töltve. SzAHADAl.Ml IGÉNYEK. 1. Gőzsűrítő, jellemezve azáltal, hogy annak közfal és (k) zárótag által elválasztott két (A) és (B) terében egy légszivattyú mindaddig légritkítást tart fönn, mig a (B) térben fölemelkedő víz a bizonyos magasságban elrendezett (f) összekötő csőcsonkon át, illetve a (D) vezérmű (f) élén a (D) vezérműbe nem jut és az (s) úszót meg nem emeli, mikor egy csap, szelep, tolóka vagy más hasonló tag a légszivattyúval való összeköttetést megszakítja és egyidejűleg a külső levegővel az összeköttetést létesíti, úgy hogy a (B) térben és (D) vezérműben lévő hűtő és csapadékvíz a (t) szelepen és a (z) túlfolyatón át lefolyhat, mely elrendezés a különben szükséges, 10 m-nél hosszabb