26641. lajstromszámú szabadalom • Önműködő maximális kapcsoló
a — clése megakadályozható illetőleg, hogy az az áramerősségtől függetlenül beiktatott állásában megtartható legyen. Ezen föladat itt az által oldatott meg egyszerűen, hogy az ellenállást megkerülő vezetékbe még egy megszakítót alkalmazunk, melyet a működött készülék visszaállítására szolgáló, vagy a visszaszállítást meggátoló illetőleg megengedő közeggel befolyásolunk oly módon, hogy a visszaállítás előtt az ellenállást megkerülő áramkört meg kell szakítanunk és ezen megszakítást a készülék-visszaállítás után csak úgy szüntethetjük meg, ha a visszaállításra szolgáló közeget ismét olyan helyzetébe hoztuk, melyben a készüléknek a meghatározott áramerősség túllépése alkalmával való működése gátolva nincs. A találmány tárgyának két foganatosítási alakja a mellékelt rajz 1. és 2. ábrájában van sematikusan föltüntetve, míg 3—8. ábrák a megállapítottnál nagyobb erősségű áram fogasztásának illetőleg visszaéléseknek meggátlására szolgáló berendezés néhány foganatosítási alakját illetőleg kapcsolását tünteti föl. Ugy az 1. mint a 2. ábrában vázolt elrendezésnél az (1, 2) főszoritókhoz csatlakozó (3) fővezeték a (4) elektromos mágnesen vagy szolenoidon és az (5) ellenálláson vagy ellánállás gyanánt szolgáló izzólámpán megy át a (6) fogyasztókhoz akkor, a midőn az iktatónak (7) karja nem fekszik föl a (8) kontaktusra. Az ellenállásnak az áramkörből való kizárása czéijából a fogyasztó a (7) kart a (8) kontaktusra forgatja, a mely állásban azt a (9) horog a (10) rúgó ellenében megtartja. Ha már most az áramerősség a (3) fővezetékben a megállapított mértéket meghaladja, a (4) elektromágnes vagy szolenoid a (11) magot a (12) rúgó ellenében magához vonja és ez által a (7) iktatókart szabaddá teszi, melyet a (10) rúgó a (8) kontaktustól eltávolít és ezáltal az (5) ellenállást a lámpákkal vagy motorokkal sorba kapcsolja. Az 1. és 2. ábrában vázolt berendezések között az a külömbség, hogy az 1. ábrában az (5) ellenállás ki- vagy bekapcsolása egy mellékzárlatot létesítő vagy megszüntető (7, 8) kiiktató által történik, míg a 2-dik ábrában a (7, 8, 13) átiktató szolgál erre a czélra. Azonkívül az 1. ábrában (5) egy tetszőleges, esetleg indukcziós vagy esetleg izzólámpákkal kombinált ellenállást jelent, míg a 2. ábrában ellenállás gyanánt példaképen csupán egy izzólámpa van alkalmazva. Természetes, hogy a fönti ábrákban föltüntetett elrendezés csak példa gyanánt szolgál és úgy maximál kiiktató illetőleg átiktató, mint a többi szerkezetre vonatkozólag megszorítást nem jelent. így pl. a szolenoid vagy elektromágnes helyett bármely más az elektromos áram hatásán pl. hő táguláson alapúló berendezés, alkalmazható. Az egész önműködő iktatókészűlék alkalmas módon lezárható szekrényben vagy hasonlóban helyezhető el, mely a készülék visszaállítására szolgáló kulcs fölvételére nyílással vagy pedig a készülék visszaállítására szolgáló kívülről kezelhető fogantyúval, tolókával, szóval valamely otre alkalmas eszközzel van ellátva. Az ellenállást lehetőleg úgy kell elrendezni, hogy csak az erre hivatottal; által legyen hozzáférhető, ugyanez áll az izzólámpákra nézve, melyeknek meg nem engedett módon való kicserélése akadályozandó meg, úgy azonban, hogy azok kigyúlását könnyen észre lehessen venni. A fönt leírt berendezések egymagukban nem gátolnák meg, hogy a tájékozatlanság vagy rosszakarat folytán a meghatározottnál nagyobb áramerősséget fogyasszon a berendezés, mivel a készülék visszaállítására szolgáló fogantyút könnyen beiktatott állásában lehet rögzíteni és így az elektromágnes vagy hasonló befolyása alól kivonni. Ennek megakadályozására a 3- 6. ábrában vázolt berendezések szolgálnak. A 3. ábrában a (14) kulcsot csak úgy lehet az iktató visszaállítására szolgáló (lr>) csapra dugni, ha a (16) villa, melynek (17) fogója a (18) nyílást elfödi eltávolíttatik. Ilyenkor azonban a villa a (19 ós 20) kon-