26636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő- és szeszgyártásnál a fehérjék átalakítására
Megjelent 1903. évi február hó 26-án. MAGY SZABADALMI KIH. HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 26636. szám. IV/b. OSZTÁLYEljárás sajtolt élesztő- és szeszgyártásnál a fehérjék átalakítására. STANG KÁROLY GYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 23-ika A sajtolt élesztő és szesz gyártásánál a szokásos nyersanyagokból, például malátából, gabonából, tengeriből stb. előállított czefréket hígított savakkal kezelik, hogy ez által a fehérjének a malátában esetleg benfoglalt proteolytikus enzym közreműködése mellett föloldassanak s az élesztő táplálására alkalmas alakba vitessenek át. Azonban egyes nyersanyagok, melyek aránylag sok fehérjét tartalmaznak, mint a milyenek a hüvelyes vetemények, például borsó stb., továbbá az olajgyártás maradványai, például olajpogácsák, olajpogácsaliszt stb., valamint korpa, törköly, szárított moslék stb. ily módon nem értékesíthetők előnyösen, mivel ezeknek fehérjetartalmát a szokásos czefréző eljárásoknál a hígított savak épen nem vagy csak kevéssé támadják meg. Ennélfogva ezen nyersanyagokat a feliérjék föloldása czéljából gőznyomás alatt kellett hígított savakkal kezelni. Ezen módszernek az a hátránya, hogy sötét szinű kivonatokat kapunk, melyek az élesztő színét kedvezőtlenül befolyásolják s azonkívül a fehérjék a magas nyomás következtében az élesztő táplálására alkalmatlan módon változnak el. Jelen találmány azon új megfigyelésen alapul, hogy a számos nyersanyagban foglalt fehérjék alkalmas módon átalakíthatók, ha az illető nyersanyagokat, az eddigi módszerekkel ellentétben malátával, élesztővel vagy ezen anyagok egyikének kivonatával alkalikus reakczió mellett kezeljük. Ezen alkalommal a malátában, illetve élesztőben lévő proteolytikus enzym a fehérjéket kedvezően alakítja át, oly módon, hogy azok a többi czefreanyagokkal kapcsolatban az élesztő számára kitűnő tápszert képeznek. Tehát a sajtolt élesztő gyártása alkalmával is nagyobb mennyiségű erőteljesen táplált élesztőt kapunk s a szeszgyártás élesztőczefréiből szintén jól kifejlődött és igen erjedőképes élesztők keletkeznek. Ezen új eljárás más tekintetben is nagy előnyöket nyújt. Ezelőtt az olajpogácsák és hasonló nyers anyagok a sajtolt élesztő gyártásánál alig találtak alkalmazást, mivel fehérjetartalmuk a gyöngén savanyú czefrében vagy malátalében ugyan részben föloldódott, azonban az erjedés folyamán részben ismét kivált. Ennek következtében az élesztő szennyes szint és kellemetlen szagot kapott s igen kevéssé volt tartós. A jelen eljárás szerinti kezelésnél mindez elkerültetik s kifogástalan minőségű élesztőt kapunk. Maláta gyanánt legalkalmasabb a
