26628. lajstromszámú szabadalom • Szárító eljárás és berendezés köralakban vagy egyenes vonalban elrendezett szárító kamrákkal

Megjelent 1903. évi február hó 35-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26628. szám. xvil/f. OSZTÁLY. Szárító eljárás és berendezés köralakban vagy egyenes vonalban elrendezett szárító kamarákkal. KAEFERLE FRIGYES MÉRNÖK HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 julius hó 29-ike Szárító berendezéseknél, melyek egymás mellett fekvő s a szárítandó tárgyak elhelyezésére szolgáló kamarákból vagy csatornákból állnak, azon hátrány mutatkozik, hogy a szárítás alatt a szárítandó tárgyakban gyakran repedések keletkeznek, vagy pedig a szárító berendezés különböző helyein a szárító hatás is különböző. Ezen körülmény oka abban keresendő, hogy a leginkább gőzzel táplált fűtőcsövek által leadott hőmennyiség nem szabályozható úgy, hogy a szárító csatorna vagy kamara egész terjedelmében egyenletesen oszoljék meg és pedig azért nem, mert ha a beáramló gőz mennyiségét csökkentjük, a gőz beáramlási helyéhez közel fekvő szakaszok forrók maradnak, míg a távolabb fekvők lehűlnek. Ezen hátrányon leginkább úgy segítenek, hogy a fűtőcsöveket homokrétegekkel veszik körül, melyek egyrészt a csövek közvetlen kisugárzását megakadályozzák, másrészt az átvitt hőt minden szárító csatornában, illetve kamrában egyenletesebben osztják el és annak hatását enyhítik. Érzékenyebb szárítandó tárgyaknál, pl. agyagárúknál azonban kívánatos, hogy a hőmérsék az egyes kamarákban fokozatosan emelhető legyen, még pedig a szárítandó anyagnak a szárító kamrákban való tartózkodási ideje szerint. Tehát minden alkalommal. midőn a szárítandó kamrákat vagy csatornákat szárítandó anyaggal újból megtöltjük, a hőmérséket kezdetben az összes szárító kamaráknak minden helyén csak csekély mértékben szabad növelnünk s csak fokozatosan szabad emelnünk s az elérhető illetve megengedhető maximális hőmérséknek csakis a szárítási folyamat vége felé szabad uralkodnia, a mikor is a fűtés teljes hatásképessége kihasználtatik. Jelen találmány tárgyát gőzzel fűtött szárító berendezés képezi, mely tetszőleges számú egymás mellett elrendezett szárító csatornából vagy kamrából áll. A berendezés jellemző vonását az képezi, hogy az összes kamrákon keresztül egy végtelen gyűrűt képező gőzcső vezettetik, mely minden kamaránál egy-egy gőzbeömlesztő szelep segélyével egy közös gőzvezetékkel s egy másik, a lecsapódott víz lebocsátására szolgáló szelep segélyével szintén egy közös csővezetékkel áll összeköttetésben, míg amellet minden kamaránál egy légcsap és egy fojtószelep oly értelemben iktattatik a csővezetékbe, hogy a gőzcsőnek a kamaráben fekvő szakasza a szükséghez képest külön vagy