26628. lajstromszámú szabadalom • Szárító eljárás és berendezés köralakban vagy egyenes vonalban elrendezett szárító kamrákkal

— 2 pedig a gőzcsőnek a külömböző kamrákban fekvő szakaszai egymás mögött egy gőzszelep segélyével gőzzel táplálhatok. Ha ezen végtelen gőzcsőnek egyik helyén gőzt bocsátunk be s a keletkező lecsapódott vizet egy ezen helyhez közel fekvő, azonban a gőz belépési helyétől elválasztott helyen ki hagyjuk folyni, akkor a gőz a gőzvezető csőgyűrűn keresztül a gőz belépési helyétől a lecsapódott víz kilépési helye felé fog áramolni. A bevezetett gőzmennyiség e szerint a gőzcső egy része gőzzel, másik része lecsapódott vízzel és gőzzel fog megtöltve lenni, míg többi része lecsapódott vízzel és levegővel lesz megtöltve, minek következtében a fűtőcsövek fölületi hőmérséke a gőz belépési helyétől kezdve a lecsapódott víz kifolyási helyéig fokozatosan alacsonyabb lesz. Ha ezen fűtő berendezésnél a .szárítást úgy rendezzük be, hogy a gőz belépési helyeinek közelében fekvő kamarákban a már majdnem teljesen száraz árúkat s a lecsapódott víz távozási helyeinek közelében az éppen beszállított, tehát még szárítás alá nem került árúkat helyezzük el, akkor a bevezetésben említett követelménynek, mely abban áll, hogy a szárítandó anyag fokozatosan emelkedő hőmérséknek vezethessék alá, igen egyszerű módon eleget tehetünk. Ha a gőz beáramlási helyeit és a lecsapódott víz kilépési helyeit úgy rendezzük el, hogy azok a hevítő csőgyűrűn a kiürített, illetve újból megtöltött szárító kamaráknak megfelelően eltolhatók legyenek, akkor a szárítási üzem, a körkemenczék üzeméhez hasonlóan, folytonossá lesz s a munkafolyamat körben megy végbe. A mellékelt rajzlap 1. ábrája a találmány legegyszerűbb foganatosítási alakját alaprajzban tünteti föl.a 2. ábra pedig szintén alaprajzban egy másik foganatosítási alakot mutat. Az (I—VI) kamarákban az (a—f) fűtő csőszakaszok vízszintesen vannak elrendezve. A kamarák egyes csőszakaszai összekötő könyökcsövek segélyével egy kigyószerűen haladó végtelen csővezetékké kapcsoltatnak össze. A 2. ábrán bemutatott szárító beren • dezésnél a kamarák nem sugárirányban, hanem egymás mellett egyenes vonalban vannak elrendezve, mely esetben az utolsó (IV) kamara fűtőcsövének végét az első (I) kamra csövének elejével egy (v) cső köti össze. Az egyik kamrából a másikba való átmeneti helyeken a végtelen fütőcső egy valamennyi kamara számára közös (z) gőzvezetékkel rövid (al—fl) csövek segélyével van összekötve, melyekbe egy-egy gőzelzáró (11—16) szelep van beiktatva. Másfelől minden egyes kamara fűtőcsövének vége az (a2—f2) csődarabok segélyével egy valamennyi kamara számára közös s a lecsapódott víz elvezetésére szolgáló (w) csővel áll összeköttetésben. Az (a2—f2) csövek szintén egy-egy (ql—q6) zárószeleppel vannak ellátva. Az (a2— f2) csövek előtt, azoktól csekély távolságban minden kamara (a—f) fűtőcsövébe egy-egy (hl—h6) légcsap van beiktatva s azonkívül az (al—fl) és az (a2—f2) összekötő csövek között az (a—f) fűtőcsövek mindegyikében egy-egy (kl—k7) fojtószelep foglal helyet. Ezen szelepek egyikének, pl. a (k3) szelepnek elzárása által a végtelen fűtőgyűrű megszakíttatik s a lecsapódott víz ekkor a kinyitott (q3) vízszelepen keresztül eltávozik, míg az elzárt (k3) szelep mögött helyet foglaló s ugyancsak kinyitott (14) gőzbebocsátó szelepen keresztül gőz áramlik a fűtőgyűrűbe. A többi (k) fojtószelep mind nyitva van, ellenben a lecsapódott víz elzárására szolgáló összes többi (q) szelepek el vannak zárva. A többi (1) gőzelzáró szelep szintén zárva lehet, nevezetesen akkor, ha a hevítő csőgyűrűn keresztül áramló lecsapódott víz az újonnan megtöltött kamarákban való szárítás czéljaira még elegendő magas hőmérsékkel bír. A többi (1) szelepek megfelelő kinyitasa által azonban a lecsapódott vízhez tetszőleges helyen gőz vezethető s ez által a víz hőmérséke növelhető. Ebből következik, hogy az (1) gőzszelepeket elég oly nagyra méreteznünk, hogy a hevítő csőgyűrű csak részben legyen gőzzel megtölthető, míg a lecsapódott víz lebocsátására