26625. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép
- 2 -következtében a két hengerrész egymással közlekedni fog. A fölső (al) hengerrésznek egy (h) oldalcsatornája van, mely a (hl, h2) nyílásokon az (a) illetve (a2) hengerrésszel közlekedik, tehát mikor a dugattyú alsó fölűlete a (hl) nyílás alsó éle fölé kerül, a (h) csatorna az (a, al) hengerrészekben uralkodó nyomásokat egyenlőkké teszi és az (f) szelep — ha az már előbb meg nem történt volna, — a (g) rúgó hatása alatt kinyílik. Az (a) hengerrész fenekén alkalmazott gőzbebocsájtó njilások zárására és nyitására egy rostélyszerű, vízszintes irányban mozgó és a vezető hengerét teljesen kitöltő (i) tolattyú-dugattyú szabályozza, eme tolattyú a (j) rúgó hatása alatt áll, mely a tolattyút állandóan az 1. ábrán látható helyzetbe törekszik vinni. Az (i) tolattyúba a gőz a (k) nyíláson áramlik be, mely egy tágas vezetéken közlekedik a (b) gőzpalást alsó részével. A tolattyú vezérműve a következő: Az (i) tolattyú (il) tolattyúrúdja az (i2) tömítő szelenczén megy át és egy (i3) bevágással és (i4) görgővel van ellátva, mely utóbbira az (11) tengely körül forgatható és az (15) tengely körül lengő kis (14) himbával az (13) rúd útján összekötött (1) kilincs fekszik. Az (14) himba másik vége a később leirandó exczenter hatása alatt áll. Mikor az (i4) görgőt az (1) kilincs hátrafelé nyomja, az (13) bevágás az (m) kilincs elé kerül, mely az (ml) tengely körül forog és az (m2) rúgó hatása alatt áll, az (m) kilincs az (i3) bevágásba fogódzva, az (i) tolattyút ama helyzetében tartja, melyben az az (a) hengerrész fenekén levő gőzbevezető nyílásokat elzárja, az (m) kilincset az (m3) rúd emeli ki, mely a csuklós (m4) gyűrűben van vezetve és mint azt ismertetni fogjuk, egy exczenter hatása alatt áll. A henger (al) fölső részében az ugyancsak rostélyszerűen kiképezett (n) tolattyúdugattyú mozog, mely a henger jelzett részét a gőzsűrítőtől választja el. a tolattyút az (o) dugattyú működteti, mely az (a) hengerrésszel szomszédos hengeres térben mozog. Eme tér alsó végén az (a) hengerrésszel közlekedik, míg a (p) csatorna útján a fölső végén az (n) tolattyú (nl) tolattyú szekrényével közlekedik. Az (o) dugattyú az (ol) rúgó hatása alatt áll, úgy hogy a dugattyú állandóan lefelé törekszik mozogni és az (n) tolattyút — mikor annak két végére ugyanaz a nyomás hat — a záró helyzetébe igyekszik vinni. A dugattyú ide-oda mozgását egy kilincsmű viszi át a főtengelyre mint állandó forgást. A (q) főtengely a kilincskerékkel van mereven összekötve, míg az (r) karmantyúra egy a kilincskerékkel kapcsolódó, illetőleg ebből kikapcsolódó kilincs van csuklósan ágyazva. Az (r; karmantyú (t) karját a (tl) hajtórúd a dugattyúrúd (t2) csapjával köti össze, ezenkívül két a föntebb említett két hajtórúddal együttműködő (r, rl) exczentert visel. A (d) dugattyút és az evvel összekötött részeket az (u) segédhenger vezeti vissza nyugalmi helyzetükbe, mely hengerben az (ul) dugattyú mozog. Ezt a hengert fölső végén friss gőz táplálja, mely a (v) nyíláson távozik és a (w) csövön az (a) hengerrész (b) gőzpalástjába áramlik. A dugattyú alá a a gőzt a (vv) csőbe ágyazott szelep vezeti be, melyet a tetszőleges szerkezetű (y) szabályozó nyit és zár. A gép működése a következő: A fölső szelepen beáramló gőz az (n) dugattyúra hat és a részeket az 1 ábrán látható helyzetbe állítja. A (v) nyíláson és (w) csövön, valamint a szabályozó szelepen a (b) gőzpalástba és az (i) tolattyúba áramlik a gőz, a bevezető nyílásokon a (d) dugattyú alá jut és ennek (f) szelepét a (g) rúgó összenyomása után elzárja, tehát a dugattyú fölfelé mozog, (e) dugattyúrúdját maga előtt eltolja és így a (tl) hajtórúd és (t) kar közvetítésével az (r) karmantyút egy bizonyos szöggel elforgatva, a (q) tengelyt is forgásnak inditja. Ugyanekkor a karmantyúval egy darabot képező (rl) exczenter is elfordul, az (14) himbát lefelé nyomja, az (13) rudat fölemel', tehát az (1) kilincset is elforgatja, úgy hogy ez az (i) tolattyút mozgató (il) tolattyúrudat előre tolja. Ennek következtében a tolattyú
