26625. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép
— 3 elmozdul, a záró helyzetébe jut, melyben azt az (i) tolattyúrúdra fekvő és végül ennek (i3) bevágásába becsapódó (m) kiTncs a munkaszakasz egész hátralevő része alatt rögzíti. Ez alatt a (d) dugattyú a gőz expandálódása következtében és eleven ereje hatása alatt tovább mozog, mindaddig, míg az expandáló gőz feszültsége a gőzsűrítőben uralkodó gőz nyomásának és a (g) rúgó nyomásának összegével válik egyenlővé, amikor az (f) szelep nyílik és a dugattyú két fölúletére ugyanaz a gőznyomás fog hatni. Ha az (f) szelep csak késve nyit, — akár azért, mert a bevezetett gőz feszültsége túlságosan nagy volt, akár pedig azért, mert a gőzbevezetés túlságosan hosszú ideig tartott, — az (f) szelep késve történő nyitásának káros hatását a föntebb leírt módon nyíló (h) csatorna szünteti meg. Föntebb láttuk, hogy az (n) tolattyú, — mely a gőzsúrítővel létesít kapcsolatot, — ezt a kapcsolatot megszünteti, a mint az (o) dugattyú két fölúletére ugyanaz a nyomás hat, ellenben újból létesíti, a minta dugattyú alsó fölúletére nagyobb nyomás hat, mint annak fölső fölúletére. Mikor a (d) dugattyú két fölúletére ugyanaz a gőznyomás hat, az csupán tehetetlensége következtében mozog előre, de mert az (ul) dugattyúra ekkor ellennyomás hat és mert a dugattyú súrlódása és a dugattyúval összekötött részek ellenállása ezt a mozgást nagy mértékben akadályozza, a dugattyú maga csakhamar meg fog állani. Ekkor az (ul) dugattyúra ható ellennyomás a (d) dugattyút az (e) dugattyúrúd közvetítésével lefelé mozgatja, az (r) karmantyú ellenkező irányban ugyanavval a szöggel fordul el mint előbb, de a (q) tengelyt nem mozgatja, tehát mozgása a (q) tengely mozgását nem befolyásolja és ez a tengely lendítő kerék tehetetlensége következtében ugyanabban az irányban fog tovább forogni, mint előbb. A (d) dugattyú lefelé mozgásánál az alsó (a) hengerrészből az (f) szelepen át a fölső (al) hengerrészbe hajtja a gőzt, tehát oly gőzben mozog, melynek térfogata és nyomása nem változik. Minthogy az (n) tolattyú a henger (al) fólső részét, az (i) tolattyú pedig annak (a) alsó részét elzárja, a henger (a) alsó része soha sem közlekedik közvetlenül a gőzsúrítővel és a fölső (al) hengerrész tényleg zsilipkamarát képez a meleg alsó rész és hideg gőzsúrítő közölt. Mikor a (d) dugattyú löketének alsó végpontjában van, az (r) karmantyú is elérkezett elmozdulása megfelelő végpontjába és az (r2) exczenter fölemeli az (m3) rudat, ez magával viszi az (m) kilincset, tehát kiemeli ezt az (il) tolattyúrúd (i2) bevágásából, az (i) tolattyút pedig a (j) rúgó hirtelenül a nyitó helyzetébe viszi. Ekkor a (d) és (o) dugattyú alá gőz áramlik be, az (o) dugattyú az (ol) rugóját összenyomja j és az (n) tolattyút, mely a gőzsúrítővel létesít kapcsolatot, kinyitja. A (d) dugattyú fölött a gőznyomás tehát ugyanakkor szűnik meg, mikor a (d) dugatyú alatt a gőznyomás maximális és a beáramló gőzsugarak a dugattyút derékszög alatt érik. A most leírt folyamat tehát újból ismétlődik és a (q) tengely folytonos forgást fog végezni, mely forgást az arra ékelt lendítő kerék teszi eléggé egyenletessé. A gép szabályozása nem akként történik, hogy a szabályozó az expanzió időszakát változtatja meg, hanem akként, hogy a bevezetett gőz nyomását módosítja. Ez a szabályozás azért előnyös, mert a szabályozót nem kell a vezérművel mechanikus úton összekötni, tehát a sebesség szabályozása rendkívül szabatosan történhetik. Ugyanis a szabályozót egy a gép főtengelyével ellentétesen állandó sebességgel forgó tömeg képezi, mely a főtengelyre ékelt taggal differencziális fogaskerék áttevés útján van összekötve, úgy hogy az alatt, míg a szabályozó és a főtengely azonos sebességgel forog, a differencziális áttevés a térben nyugalomban van, ellenben akkor, mikor a szabályozó a főtengelyhez viszonyítva elősiet vagy késik, a differencziális áttevés balra, illetve jobbra forog és a szabályozó csapokat zárja, illetve nyitja.
