26607. lajstromszámú szabadalom • Légfékberendezés

— 2 -szorból, egy öműködő szabályozó szerkezetből. egy főtartályból, két főszelepből, egy háromfúratú csapból, egy fékhengerből és egy segédtartályból áll. Ezen részek, melyek külömben ismeretes alakkal és szerkezettel birhatnak, a következőkben leírandó módon vannak egymással összekötve. Az (A) kompresszor oly motorral van kombinálva, mely a kocsi áramszedőjétől leágazott áram segélyével liajtatik. A (B) főtartály egyrészt az (a) cső segélyével az (A) kompresszorral, másrészt a (b) cső segélyével a (C) csővel van összekötve, melyet a következőkben a «főtartály vezetékének)) fogunk nevezni és mely a kocsi egész hosszára kiterjed és végein a (c) csapokkal és más kocsik főtartályával ill. ennek vezetékével való összekapcsolására szolgáló (cl) tömlőkkel van ellátva. A (D) főszelep a szokásos módon és előnyösen a kocsi mindegyik végén a vezető keze ügyében van elrendezve. Mindegyik főszelep a (d) cső segélyével a főtartály (C) vezetékével és a (dl) cső segélyével az (E) vonatvezetékkel van összekötve. A (d, dl) csövekbe a kocsi-dobogó fölött a (d2) csapok vannak beigtatva. Az (E) vonatvezeték is a kocsi egész hosszára terjed ki és mindkét végén az (e) csapokkal és más kocsik vonatvezetékével való összekapcsolásra szolgáló (el) tömlőkkel van ellátva. Az (F) segédtartály az (f) csövön és a szokásos (H) háromfúratú csapon keresztül a (G) fékhengerrel van összekötve, mely viszont a (h) cső segélyével az (E) vonatvezetékkel áll összeköttetésben. Az (E) vonatvezetékkel ezenkívül a (j) cső segélyével az (I) szelep van összekötve, melynek segélyével szükség esetén a sűrített levegőt a vonatvezetékből a szabadba áramoltathatjuk, hogy a fékeket meghúzhassuk. A (K) önműködő szabályozó a kompreszszor motorának áramkörét a főtartályban uralkodó nyomás szerint vagy megszakítja vagy zárja, még pedig akként, hogy midőn a nyomás egy bizonyos határon túl csökken, az áramkör záratik, a mikor is a kompresszor sűrített levegőt szolgáltat a főtartályba, mig ha a nyomás a kivánt nagyságot elérte, az áramkör megszakíttatik, miáltal a kompresszor megállíttatik. Az önműködő szabályozó a (kl) csappal ellátott (k) cső segélyével a főtartály (C) vezetékével van összekötve. A kocsi mindkét végén a vezető keze ügyében egy (L) kikapcsoló van elrendezve, melynek egyik kontaktusa az (1) sodrony segélyével az áramszedővel van összekötve, másik kontaktusa pedig a (2) sodrony segélyével a (K) szabályozón és a (3) sodronyon keresztül a kompresszor motorának egyik szorítójával van összekötve, a hol is ezen mótor másik szorítója a (4) sodrony segélyével a földdel vagy a visszvezetékkel van összekapcsolva. A (K) szabályozónak nem kell éppen a kikapcsoló és a mótor között beigtatva lennie, mivel azt épp úgy lehet a mótor és a föld vagy a visszvezeték között is elrendezni. A mótor és a szabályozó közé még az (1) kikapcsolót igtatjuk be. A kompresszort a (B) főtartállyal összekötő (a) cső az (al) csappal és a visszacsapó (bl) szeleppel van ellátva, mely utóbbi elzárja a főtartályt és ennek vezetékét, ha az (a) cső vagy a kompresszor tömítése megsérül. Az (E) vonatvezetéket a (H) háromfúratú csappal összekötő (h) csőben a (hl) csap van elrendezve, melynek segélyével a háromfúratú csapot, a fékhengert és a segédtartályt a vonatvezetéktől elzárhatjuk, midőn az említett szerkezeteket meg akarjuk vizsgálni ill. kijavítani. A főszelepek bármely tetszőleges ismert szerkezettel bírhatnak s csak az szükséges, hogy azok oly önműködő szabályozó szerkezettel legyenek ellátva, mely a főtartályban nagyobb nyomást tart fön, mint a vonatvezetékben és mely a főtartályból a vonatvezetékbe sűrített levegőt bocsát. Az (M) manométerek a kocsi mindkét végen a vezető látó körében vannak elrendezve és úgy a főtartály vezetékével, mint a vonatvezetékkel ill. az ezeket a (D) főszelepekkel összekötő (d, dl) csövekkel állanak összeköttetésben. Az úgynevezett kiegyenlítő (5) sodrony-