26595. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék közúti járművekhez

Mt jjelent 1903. évi íebrnár lió 17-én. MAGY. gÉi KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26595. szám. V/g,l. OSZTÁLY. Mentőkészülék közúti jármüvekhez. NŐSEK JÓZSEF VILLAMOS VASÚTI ALKALMAZOTT PBÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 21-ike. A jelen találmány tárgya mentőkészülék közúti járművekhez, mely a mellékelt rajzlap 1. és 2. ábráján oldalnézetben, illetőleg fölülnézetben, 3. ábráján oldalnézetben és a 2. ábra x—x vonala szerinti részleges metszetben, az akadályhoz való ütközés után, végül 4. ábráján elölnézetben van föltüntetve. A készülék áll egy vízszintesen elrendezett (a) hálóból, az ütődés által fölborított szeméiy fölfogására, továbbá a hálóból való kiesést, valamint a kocsi homlokfala és az ütköző által való megsérülést meggátoló szerkezeti részletekből. A készülék berendezése a következő: Két párhuzamos (1) szögvas között, melynek mellső részei (2) vezetékekké vannak kiképezve, az üreges (3) keretrészek segélyével egy vízszintes irányban eltolható (a) háló van elrendezve. Az üreges (3) keretrészekben egy mozgatható (b) ütközőkeret vezettetik, melynek mellső oldala rugalmas anyagból készült (4) burkolattal bír, a kocsi alatt pedig fölfelé görbített (5) ütközőrúddá van kiképezve. A (6) orsón egy kétkarú (c) emeltyű van megerősítve, mely (7) kampójával az (a) hálót a kocsi alá betolt helyzetében rögzíti (1., és 2. ábra), hol a fölső emeltyűkar, midőn a (b) keret valamely akadályhoz ér, az (5) rúdhoz ütközik, ennek következtében a (c) emeltyű elfordul és az (a) háló a (8) rugók hatása alatt a kocsi elé kerül. Az ütköző két részből áll, nevezetesen a (d) fejből, mely a (9) csap körül forgatható, valamint a hátsó részből, mely az (e) rúgóval szilárd kapcsolatban áll. Az ütköző (10) rúdjának végei a csatlakozás helyénél (11) és (12) toldatokkal vannak ellátva, melyek a (d) fej vízszintes állásánál egymásra feküsznek és egy eltolható (13) tok által vétetnek körül. Ezen tok a (14) vonórúd közvetítésével összeköttetésben áll a (c) emeltyűvel, úgy hogy ez utóbbinak az 1. ábrán látható nyíl irányában történő elforgatása álkalmával a (13) tok a csatlakozás helyétől eltolatik és a (d) ütközőfej saját súlyánál fogva függélyes irányban lebillen, mint ez a 3. és 4. ábrán látható. Ezen berendezés folytán az ütközőfej a vágányban álló személyt nem sértheti meg. A berendezés, mely a kocsi homlokfalához való ütődésből származható sérüléseket meggátolja, egy (g) védőköpenyből áll, mely működésen kívül a (15) ürös hen-