26515. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kocsikapcsolás

Megjelent 1903. évi február hó 5-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26515. szám. V/b OSZTÁLY. Önműködő kocsikapcsolás. SMITH ALLISON DALRYMPLE MÉRNÖK EDINBURGHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 5-ike. A jelen találmány tárgyát önműködő kocsikapcsolás képezi, mely két függélyes, egymáshoz közel eső, párhuzamos oldalfallal bíró ütköző fejjel van ellátva, mely oldalfalak fölülről nézve, a vontató rúdnak villaalakú toldatát képezik és melyek kifelé álló szimmetrikus függélyes ütköző fölűleteket alkotó karimákkal vannak ellátva, melyek egyenlő távolságra terjednek a vontató rúd vízszintes középső síkja fölé és alá; az ütköző fölúlet, mint egész, szimmetrikus ezen vízszintes középsíkra is, miáltal közvetlenül a vontató rúd középvonalába eső ütés biztosíttatik. Az oldalas falak továbbá arra is szolgálnak, hogy belső szélükkel a behatoló kapcsoló közegnek vezetékéül szolgáljanak, midőn a szemben lévő kapcsolások nem esnek egy egyenesbe, mint a hogy ez például kanyarulatokban való összekapcsolásnál előfordul, a mikor is az oldalas falak közötti tért nagyobbra vagy kisebbre méretezzük í a szerint, a mint a vonal kisebb-nagyobb sugarú kanyarulatokkal bír. Az oldalas falak egymással alsó végüknél egy harántfal által vannak összekötve mely egy függélyes vontató horgot hord mely az oldalas falak között középső állásban van elrendezve, és melybe a kapcsoló lánczszemet beakasztjuk. Ez utóbbi a horoggal rendesen a középvonalban kapcsolódik, úgy, hogy egyenes czentrális húzó hatás fejtetik ki; a horog mellső fölűlete megfelelő szög alatt lefelé nyúl, úgy, hogy oly hosszú rézsútos fölületet kapunk, mely két kapcsolásnak maximális magasságkülönbözeténél is, pl. ha megterhelt és üres kocsi áll egymással szemben, öszekapcsolást létesít. A kapcsoló tagot egy lánczszem vagy egy szokásos alakú kengyel képezi, melynek külső vége azonban fölülről nézve le van kerekítve, függélyes metszetben pedig ékalakú, úgy, hogy a kapcsoló tagok egymáson könnyen elcsúsznak, anélkül hogy egymásba akadnának, a mikor is a kengyelt hátsó vége közelében összekötő harántrészszel vagy híddal elláthatjuk vagy nem. Ezen kapcsoló kengyel az ütköző fejjel egy orsó segélyével van összekötve, mely egyrészt a kengyel végein kiképezett fülekben, másrészt az ütköző fejben a horog mögött kiképezett, egy vagy több (előnyösen három) csapágyban van ágyazva, oly módon, hogy az körülbelül a vontató rúd középvonalába fektetett vízszintes síkba essék. Ha az ütköző fej három csapágygyal bír. akkor a két szélső csapágy az oldnlfa-