26332. lajstromszámú szabadalom • Gázlángzó

Megjelent 1903. évi január lio 24-én. szabadalmi MAGY. ® KIR hivatal SZABADALMI LEI RAS 263B2. szám. II d. OSZTÁLY. Gázlángzó. lamube pl erre és mége pl erre evariste gépszerkesztők bois-colombesban. A szaba ialom bejelentésének napja 1902 junius hó 17-ike. Jelen találmány tárgyát oly Bunsen-rendszerű gázlángzó képezi, mely úgy izzóharisnyákkal való világításra, mint hevítésre is alkalmas. Ezen lángzó az által van jellemezve, hogy a gáz, mielőtt a gyúlékony keverék előállítása czéljából a levegővel keverednék, a láng középpontjában elhelyezett kamrába áramlik, hol magas hőfokra hevül és azután két konczentrikus lángot képez. A lángzó berendezésének részleteit a mellékelt rajzok alapján fogjuk ismertetni, a hol az 1. ábra a találmány szerinti lángzó hosszmetszetét mutatja, izzófénnyel való világításra alkalmazva, a 2., 3. és 4. ábrák az 1. ábrának a 2—2, 3—3 és 4—4 vonalak szerint vett metszeteit, az -5. és 6. ábrák pedig módosított kiviteli alakok függélyes metszeteit tüntetik föl. Az 1. ábrán föltüntetett lángzó lényegében véve három részből áll, úgymint: 1. a láng közepében elrendezett hevítő kamrából, melybe a gáz beáramlik, mielőtt az éghető keverék előállítása czéljából levegővel keverednék, 2. egy keverő kamrából, melybe a hevítő kamrából kilépő meleg gáz beáramlik, és 3 a gázkeverék kiterjedésére és túlhej vítésére szolgáló kamrából, a melyből kilépve, a gáz meggyújtatik. A gáz a csővezetékből az (1) hevítő kamrába, a belső (2) csövön át érkezik keresztül, mely a csővezetékkel összekötött (3) csőre van erősítve. Az (1) hevítő kamra a fölső részén zárt és a láng középső terébe helyezett csőből áll; a gáz bevezetésére szolgáló (2) cső az (1) kamra belsejében annak majdnem fölső végéig emelkedik, míg az (1) cső a (2) csővel konczentrikusan a készülék alsó részéig ér le. Az (1) kamrában fölhevített gáz az (1) és (2) csövek között lévő gyűrűs térben lefelé áramlik és a<l (1) cső alsó karimájánál a kis (4) nyílásokon keresztül eltávozik. Az (1) kamrába belépő gáz mennyiségét a (2) cső alsó végébe helyezett (5) diafragma szabja meg, mely lehetővé teszi a lángzó szabályozását és bizonyos mértékig egy szabályozó szerkezet szerepét tölti be. A legnagyobb hatásfokot akkor érjük el, ha az (1) kamrába az (5) diafragma nyílásán beáramló gáz, a kiterjedést is tekintetbe véve, elegendő a harisnyának teljes izzásba