26332. lajstromszámú szabadalom • Gázlángzó

— 2 -hozatalára. Az (1) hevítő kamra, előnyösen vasból van készítve és a körülvevő láng azt vörös izzásig hevíti oly czélból, hogy a gáz hydrogénje a többi széntar-' talmú termékekkel ne egyesüljön. A (4) nyílásokon keresztül elszálló fölhevített gáz a ki terjeszkedésre és keverésre szolgáló (6 7 8) kamrába áramlik. Ezen kamra egy fölfelé bővülő csonkakúpot képező (6) falból áll, mely a lefelé bővülő (7) csonkakúphoz csatlakozik, míg ez utóbbi a fölfelé bővülő (8) csonkakúppal áll összeköttetésben. A (6) csonkakúpot képező fal lyukakkal van ellátva, a melyeken a gázzal keveredő levegő áramlik az (1) kamra (4) nyílásain kilépő gázhoz. A (6) kamrába belépő alacsonyabb hőmérsékű levegővel érintkezve, a gáz összehúzódik, a mi a két légnemű test keveredését elősegíti. A (4) nyílásokon keresztül igen nagy sebességgel kiáramló gáz a levegőt magával ragadja és a keverék a (8) kiterjesztő kamrába érkezik, melyben teljesen homogénné válik és az egyes részecskék egyenlő sebességgel haladnak tovább. A 7. és 8. kamrák térfogata, valamint a két kamrát összekötő szűkülés keresztmetszete, továbbá az éghető elegyet kibocsátó nyílások keresztmetszete akképen vannak megszabva, hogy az elegy sebessége egyenlő azzal a sebességgel, melyet a láng föntartása megkíván. A (8) kiterjeszkedési kamrából az elegy, a (9) fémszövet-hálóba, onnan pedig a (10) gyűrűs kamrába érkezik, melyből a (11) fémszövetből való süvegen keresztül az elégési térbe áramlik. A (6 7 8) kamrák és a (9) sodronyháló egy tágas és czélszerűen rossz hővezető anyagból, például tűzálló agyagból, porczellánból, steatitból és más eféléből készült (12) csőben vannak elrendezve. A (12) cső fölül kevéssel a (10) gyűrűs kamra alatt végződik oly módon, hogy a (9) fémhálót kis részében szabadon hagyja. Az éghető keverék ezen a helyen is kiáramlik, úgy hogy (13)-nál egy második láng keletkezik, mely a (11) süvegnél képződött lánggal konczentrikus. A gázelegy azon része, mely (11) fölött a lángot létesíti, a (10) kamrában kellően fölhevíttetik, miáltal az égés teljesen biztosítva van. A (6 7 8 9) kamrákba áramló levegőt a (12) cső irányítja és a levegő ezen csőnek alsó végén elrendezett (14) szabályozón keresztül lép be, mellyel a bebocsátandó levegő mennyisége szabályozható. A (15) izzóharisnya az (1) cső folytatását képező (16) rúd fölső végére van helyezve. Ha a lángzó jól van szabályozva, a belső lángnak az izzóharisnya fölső csúcsát el kell érnie és azt teljesen ki kell töltenie. Ezen szabályozást úgy létesítjük, hogy a (11) és (13) részeken a gázkeveréket átbocsátó nyílások keresztmetszetét változtatjuk. A (12) cső megakadályozza, hogy a (6 7 8) kamrák hőveszteséget szenvedjenek és egyúttal a (14) szabályozón beáramló levegő fölmelegítésére is szolgál. A föntebbiekben ismertetett lángzó nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a levegő és gáz keveredésük előtt a láng hőjének fölhasználása által fölmelegíttessenek, hanem a keveredés bensősége következtében aránylag nagyobb mennyiségű levegő fölhasználását engedi meg, mint a rendes lángzók. Ennek következtében ezen lángzóval az úgynevezett «Carcel-óra» egységet legföljebb 10 1. gázfogyasztással elérjük normális 6 cm. víznyomás mellett. Bizonyos adott fényhatás számára, mely a harisnya fölületével arányos, az (1) cső által a (15) harisnya belsejében elfoglalt 'térfogat mindig a harisnya térfogatával arányosnak vehető oly czélból, hogy azon tér, melyben a gázok elégése végbemegy, lehetőleg csökkentessék és minimális gázfogyasztás mellett a lehető legnagyobb fényhatás legyen létesíthető. A következőkben egy elrendezést fogunk ismertetni, melyet a jelen találmány szerinti lángzónái alkalmazunk, mely azonban minden gázizzófényű harisnyával ellátott lárigzónál alkalmazható, ezen elrendezés abban áll, hogy az izzóharisnya alsó szélének befogadására bevágásokkal ellátott