26332. lajstromszámú szabadalom • Gázlángzó

— 2 -hozatalára. Az (1) hevítő kamra, előnyö­sen vasból van készítve és a körülvevő láng azt vörös izzásig hevíti oly czélból, hogy a gáz hydrogénje a többi széntar-' talmú termékekkel ne egyesüljön. A (4) nyílásokon keresztül elszálló föl­hevített gáz a ki terjeszkedésre és keve­résre szolgáló (6 7 8) kamrába áramlik. Ezen kamra egy fölfelé bővülő csonkakúpot képező (6) falból áll, mely a lefelé bő­vülő (7) csonkakúphoz csatlakozik, míg ez utóbbi a fölfelé bővülő (8) csonkakúppal áll összeköttetésben. A (6) csonkakúpot képező fal lyukakkal van ellátva, a me­lyeken a gázzal keveredő levegő áramlik az (1) kamra (4) nyílásain kilépő gázhoz. A (6) kamrába belépő alacsonyabb hő­mérsékű levegővel érintkezve, a gáz össze­húzódik, a mi a két légnemű test keve­redését elősegíti. A (4) nyílásokon keresz­tül igen nagy sebességgel kiáramló gáz a levegőt magával ragadja és a keverék a (8) kiterjesztő kamrába érkezik, melyben teljesen homogénné válik és az egyes ré­szecskék egyenlő sebességgel haladnak to­vább. A 7. és 8. kamrák térfogata, valamint a két kamrát összekötő szűkülés keresztmet­szete, továbbá az éghető elegyet kibocsátó nyílások keresztmetszete akképen vannak megszabva, hogy az elegy sebessége egyenlő azzal a sebességgel, melyet a láng fön­tartása megkíván. A (8) kiterjeszkedési kamrából az elegy, a (9) fémszövet-hálóba, onnan pedig a (10) gyűrűs kamrába érkezik, melyből a (11) fémszövetből való süvegen keresztül az el­égési térbe áramlik. A (6 7 8) kamrák és a (9) sodronyháló egy tágas és czélszerűen rossz hővezető anyagból, például tűzálló agyagból, porczellánból, steatitból és más eféléből készült (12) csőben vannak elren­dezve. A (12) cső fölül kevéssel a (10) gyűrűs kamra alatt végződik oly módon, hogy a (9) fémhálót kis részében szaba­don hagyja. Az éghető keverék ezen a he­lyen is kiáramlik, úgy hogy (13)-nál egy második láng keletkezik, mely a (11) sü­vegnél képződött lánggal konczentrikus. A gázelegy azon része, mely (11) fölött a lán­got létesíti, a (10) kamrában kellően föl­hevíttetik, miáltal az égés teljesen bizto­sítva van. A (6 7 8 9) kamrákba áramló levegőt a (12) cső irányítja és a levegő ezen cső­nek alsó végén elrendezett (14) szabályo­zón keresztül lép be, mellyel a bebocsá­tandó levegő mennyisége szabályozható. A (15) izzóharisnya az (1) cső folytatását ké­pező (16) rúd fölső végére van helyezve. Ha a lángzó jól van szabályozva, a belső lángnak az izzóharisnya fölső csúcsát el kell érnie és azt teljesen ki kell töltenie. Ezen szabályozást úgy létesítjük, hogy a (11) és (13) részeken a gázkeveréket át­bocsátó nyílások keresztmetszetét változ­tatjuk. A (12) cső megakadályozza, hogy a (6 7 8) kamrák hőveszteséget szenvedjenek és egyúttal a (14) szabályozón beáramló levegő fölmelegítésére is szolgál. A föntebbiekben ismertetett lángzó nem­csak azt teszi lehetővé, hogy a levegő és gáz keveredésük előtt a láng hőjének föl­használása által fölmelegíttessenek, ha­nem a keveredés bensősége következtében aránylag nagyobb mennyiségű levegő föl­használását engedi meg, mint a rendes lángzók. Ennek következtében ezen láng­zóval az úgynevezett «Carcel-óra» egységet legföljebb 10 1. gázfogyasztással elérjük normális 6 cm. víznyomás mellett. Bizo­nyos adott fényhatás számára, mely a ha­risnya fölületével arányos, az (1) cső ál­tal a (15) harisnya belsejében elfoglalt 'térfogat mindig a harisnya térfogatával arányosnak vehető oly czélból, hogy azon tér, melyben a gázok elégése végbemegy, lehetőleg csökkentessék és minimális gáz­fogyasztás mellett a lehető legnagyobb fényhatás legyen létesíthető. A következőkben egy elrendezést fogunk ismertetni, melyet a jelen találmány sze­rinti lángzónái alkalmazunk, mely azonban minden gázizzófényű harisnyával ellátott lárigzónál alkalmazható, ezen elrendezés ab­ban áll, hogy az izzóharisnya alsó szélé­nek befogadására bevágásokkal ellátott

Next

/
Thumbnails
Contents