26331. lajstromszámú szabadalom • Oktatásra szolgáló számolókészülék

a 4 és 6-nál barna, az 5 hasábok tetőlapjai fekete, a 10-eseké pedig kék sziniiek. Az egy rekeszben levő hasábok tetőlapjai azon számmal vannak jelölve, mely megfelelő az illető hasáb számértékének. Három oldallapon körök vannak ábrázolva, és pedig mindegyik oldallapon annyi, ahány egységnek a hasáb megfelel. Mindegyik oldallapon a körök más színűre vannak festve, így pl. az egyik oldalon pirosra, a másikon fehérre, a harmadik oldallapon a körök mindegyike átlók által annyi körczikkre van osztva, a hány egységet az illető hasáb magába foglal, mindegyik körben egy-egy körczikk a kör alapszínétől elütő színre, pl. zöldre van festve. A hasáb mindegyik oldallapján pl. fekete alapon fehér színnel a tetőlapon látható szám van ráirva. A továbbiakban egyszerűség kedvéért az egyik oldallapot piros körlapnak, a másikat fehér körlapnak, a harmadikat zöld törtszámlapnak és a negyediket fekete számlapnak fogjuk nevezni. Mindegyik rekeszhez még egy vagy több a 3. ábrán látható födőlap is tartozik, melyen pl. fekete alapon fehér színnel olvasható szám van ráirva. A 10 rekesznél ezen födőlap elmaradhat, Czélszerü az egyes hasábokat úgy megalkotni, hogy a ládában helyesen befektetve a fehér körlap fölül, a piros körlap alul, a fekete számlap jobboldalt és a zöld törtszámlap baloldalt fekszik. Kivételt képeznek azonban a 10-es hasábok, melyeknél a bal oldallapok a fekete számlapok és a jobb oldallapok pedig a zöld törtszámlapok A leírtakban ismertetett készülék alkalmazásának illetve használatának módja az alábbiakban van egynéhány példában előadva. Midőn pl. a tanító a «10» számot akarja előadni, akkor következőleg jár el: Egy «1» koczkát tetőlapjával fölfelé, fehér körlapjával pedig a tanulók felé fordítva az asztalra állít, ezután egy «2» majd «3, 4 5, 6, 7, 8, 9» hasábot elővéve, ezeket ép úgy mint az «1» koczkát vagyis tetőlap jukka! fölfelé ós fehér körlapjukkal a tanulók felé fordítva egymásmellé, illetve az «1» koezka mellé állítja (4. ábra). Ezen így egymás mellé állított hasábok jelentését a tanulók már ismerik s ennélfogva a tanítónak pl. azon kérdésére, hogy a «6» szám után milyen szám jön, meg tudnak felelni, hogy a «7» szám, és arra a kérdésre, hogy miért a «7», megtudják mondani, hogy azért, mert a «7» eggyel nagyobb mint a «6». Már most a tanító fölteszi a kérdést, vájjon a «9» után jön-e még egy szám, mire a tanulók igennel felelnek s azt is meg tudják mondani, hogy ezen új szám nagyobb és pedig megint eggyel nagyobb lesz, mint a már ismert «9» szám. Ekkor a tanító egy «I0» hasábot elővéve, ezt fehér körlapjával a tanuló felé fordítva, a többi mellé állítja és több kérdés által ezen számot, valamint ismétlésképen a többi már ismert számot a tanulókkal gyakorolja, végre pedig a hasábot a fekete számlappal a tanulók felé fordítva, a szám írásmódját ismerteti meg a tanulókkal. A páros és páratlan számok megismertetése czéljából a tanító a hasábokat a szerint a mint páros vagy páratlan számot jelentenek, különböző szinű oldalukkal fordítja a tanulók felé. Az összeadás tanítása a megfelelő hasábok egymás fölé való állítása által történik, úgy mint az 5. ábrán látható, a hol is föl van tüntetve, hogy «10» milyen két szám összegéből alkotható. Természetes, hogy úgy ezen mint a következő műveleteknél is a gyakorlás a tanító által föladott különböző példák segélyével történik. A kivonásnál a kisebbítendőknek megfelelő hasábot fölállítva, és pedig a fehér körlappal a tanulók felé fordítva, a kivonandónak megfelelő födőlappal annyi körlapot elfödünk, a hány egységet a kivonandó kitesz. A 6. ábrán pl. 6—4 = 2 van föltiintetve. A különbségnek a föltüutetésére a tanító a megfelelő hasábokat egymás mellé állítja. A szorzásnál már előre megállapodás történik arra nézve, hogy a hasáboknak egyik oldala, pl. piros körlap, mindenkor mint tényező szerepel, a mi abban nyer kifejezést,