26292. lajstromszámú szabadalom • Mágneses tűbefűző

— 2 Az (a) mágnesnek azon része fölött, | melynél sarkai összejönnek, egy (x) hasi- j tékkal ellátott (b) tölcsér foglal helyet (2. és 3. ábra), mely utóbbin keresztül | azon tű, a melybe a fonalat fűzni akar­juk, bevezettetik, még pedig a két mág­nes-sarok közé. A tű a tölcsérnyíláson át- i esik és fej végével egy eltolható (r) szánra j jut, mi mellett részben a fölül ékalakúra 1 kiképezett mágnes-végek közvetítésével, í részben pedig a tölcsér belső fölületének ; megfelelő kiképezése folytán önműködőlég hozatik a kellő állásba. Oldalt az (a)mág- j nestől egy második (d) tölcsér foglal he­lyet, melynek segélyével a fonal vége a tű fokán átvezettetik, illetőleg befűze­tik. A mágnes alsó végén egy (e) rúd hatol j keresztül (2. és 3. ábra), mely kapcsolat- | ban áll egy (U) alakzattal kiképezett, (g) csap körül forgó (f) emeltyűvel. A mág­nes mellső végénél egy második U-alakú, kétkarú (h) emeltyű foglal helyet, mely | utóbbi viszont az (i) csap körül for­gatható. Az utóbb említett (h) emeltyű fölső végénél egy szögalakú (k) toldattal bír, melyhez az (f) emeltyűnek megfele­lően alakított vége hozzá fekszik, mi­nek folytán az emeltyűk fölső vége között j lévő fonal becsíptettetik. Az (e) rúd, mely egy (l) rúgó hatása alatt áll, egy oldalsó (n) toldattal van el­látva és a kézzel reá gyakorolt nyomás , következtében való fölemelkedése alkal­mával először is az (e) rúddal kapcsolat­ban álló (f) emeltyűt hozzászorítja a (h) j emeltyűnek szögalakú (k) toldatához. Ha az ; (e) rúdra a 3. ábrán nyíllal jelölt irány­ban a nyomás tovább folytattatik, úgy az az említett emeltyűk, a (g) forgáspont elto­lása folytán, a 3. ábrán pontozva megraj­eolt állásba s később a telt vonalakkal ki­húzott helyzetbe jutnak. Ezen állásnál azonban az (e) rúdnak oldalsó (n) toldata a (h) emeltyű alsó végénél lévő (o) orrhoz nyomul, mely orr természetesen az emlí­tett emeltyű második karjának tekintendő, i s ezen érintkezés folytán a (h) emeltyű még kiljebb hajlíttatik, úgy hogy ennek következtében a fonal külső vége szaba­don bocsáttatik. Ha az (e) rúd, melynek alsó vége a nyo­más fölvétele végett egy (m) gombbal van ellátva, szabadon hagyatik, úgy az (l)rúgó hatása alatt önműködőlég visszatér kezdeti állásába (1. és 2. ábra), míg a (h) emel­tyűt a mellette kétoldalt az (i) csapon el­rendezett (p) rugók vezetik vissza kezdeti állásába. Az eltolható (r) szán a (b) tölcsérbe do­bott s az előbbire támaszkodó tűnek hosz­szanti irányban való beállítására, illetőleg eltolására szolgál, mi mellett megjegy­zendő, hogy a szánnak fölső vége vályú­szerű (t) fölületté van kiképezve. Ezen (t) fölületnek tulajdonítandó az, hogy mihelyt azon tű, a melybe a fonal befűzendő, a (b) tölcsérbe dobatik, az (a) mágnes egy­idejű közreműködése mellett, fokával azon­nal a tölcsérnek a fonalvezetővel szem­közt eső nyílásához vezettetik. Az (r) szán egy exczentrikus alakkal bíró, elforgatható (s) csap közvetítésével működtetik, mely utóbbi a forgatás meg­könnyítése végett egy gombalakú (u) fo­gantyúval bír. Az exczentrikus (s) csapnak az (u) fo­gantyú segélyével való működtetése foly­tán az (r) szán hosszanti irányban eltolatik és vele együtt a tű is, a szerint, a mint ezt az utóbbin a foknak elhelyezése szük­ségessé teszi, mindaddig, míg csak a fonal befogadására rendelt nyílás pontosan szem­közt esik a tölcsér nyílásával, mire a be­fűzés az által következik be, hogy a fonal végét keresztül dugjuk a (d) tölcséren, melyet az után a (h f) emeltyűk megra­gadnak és tovább keresztül húznak. Azon czélból most már, hogy pl. egy olyan fonalat, mely valamely kelmével vagy szövetdarabbal összefüggésben áll, a befűzőből a tűvel együtt kiszabadíthassuk, illetőleg a (b) tölcsérből eltávolíthassuk a nélkül, hogy a fonalat e végből el kel­lessék metszeni, a (b) tölcsér egy (x) ha­sítékkal van ellátva, mely lenyúlik egé­szen a tű fokának befogadására rendelt töl­csérnyílásig, valamint hasonló végignyúló

Next

/
Thumbnails
Contents