26273. lajstromszámú szabadalom • Jeladó nyugalmi áram gyanánt használt váltakozó árammal üzemben tartott oly távíró berendezésekhez, melyeknél a jelképező áramhullámok a nyugalmi áram hullámainak megfordítása következtében létesülnek

- 2 -Az 1. ábrán (A) egy alkalmas módon, de czélszerűen állandó sebességgel forgatott j kettős forgó áramfordító, mely két pár, | karomszerű nyújtványok útján egymásba fogódzó (a al és a2 a3) gyűrűből áll, mely gyűrűpárokon három-három (b c d), illetve (e f g) kefe csúszik. A (b d) és (e g) kefék állandóan ugyanazokon a gyűrűkön fekszenek, a (c) és (f) kefék pedig fölváltva a megfelelő gyűrűpár egyik, il- j letve másik gyűrűjére fekszenek. Az (e) és (g) kefék egy egyenáramot szolgáltató áramforrás, legelőnyösebben a két részre osztott (B) telep pozitiv, illetőleg negatív sarkával vannak összekötve, mely telep a közepén földre van kapcsolva vagy a visszavezetéssel van összekötve. Az egyenáramot azonban egyenáramú dinamó vagy valamely áramszolgáltató hálózat is , szolgáltathatja. A (b) kefe a (g) kefével és a (d) kefe az (e) kefével állandó kapcsolatban áll. Az (f) kefe a (C) jeladó relais (c3) nyugalmi kontaktusával és a (c) kefe a jeladó relais fegyverzetével van összekötve, mely relais nyelve az (L) vonallal áll kapcsolatban. (G) az ismert szerkezetű fölvevő berendezéssel együtt működő fölvevő relais, (D) egy áramelosztó és (E) a billentyűzet egy billentyűje, mely ugyancsak ismert módon az áramelosztó szegmentumaihoz és innen az (F) telepen át a jeladó relais tekercseléséhez vezető helyi áramkörökkel van összekötve, úgy hogy a billentyű lenyomásánál a jeladó relais gerjed. Erre aczélra bármely ismert elrendezés használható. Az 1. ábrából kitűnik, hogy mikor az (e f és g f) kefepárokat az (A) áramfordító fölváltva, röviden zárja, a (B) telepből változó irányú áramhullámok indulnak ki, ha | a jeladó relais nyelve a nyugalmi kontaktuson fekszik. Ha azonban jelképezés czéljából a vonalba jutó nyugalmi áram egy vagy több félhullámát megfordítani kell, a jeladó relais tekercselésén megfelelő számú áramhullámot vezetünk át, mely czélból, az (E) billentyűt lenyomjuk, minek következtében a relais tekercselését akkor, mikor az áramelosztó keféje a billentyűvel összekötött szegmentumok fölött csúszik, az (F) telep áramkörébe bekapcsoljuk. Ekkor a jeladó relais (cl) fegyverzetét- meghúzza és ez a relais (c2) nyelvét a (c3) nyugalmi kontaktusról leemeli. A (B) telep árama most már nem az (e f g), hanem a (b c d) keféken át jut a vonalba. Minthogy a (b g) és (d e) kefék keresztbe vannak kapcsolva, a vonalba amaz áramhulláméval ellentétes irányú áramhullám jut, mely áramhullám a vonalba jutott volna, ha a relaist nem gerjesztettük volna. A mint azonban a (D) áramelosztó kontaktusrúgója a következő, a lenyomott billentyűvel össze nem kötött szegmentumon csúszik, ha a jeladó relais fegyverzete a nyugalmi állásába tér vissza, az áram pedig a rendes úton jön a vonalba. A (D) áramelosztó kontaktus rúgójának állandóan oly sebességgel kell forognia, hogy egy szegmentum fölött épen annyi idő alatt haladjon el, a mennyi időt egy fél hullám lefolyása igénybe vesz. Mikor a rúgó a következő, a billentyűvel összekötött szegmentumra fut föl, a relais a megfelelő áramhullámokat ismét megfordítja. Az ismeretes Rowland-féle rendszernél a jelképezésre egy bizonyos számú, egymást közvetlenül követő áramhullám szolgál, melyek közül minden jel képezése czéljából több, például két áramhullámot fordítunk meg, az adott jel pedig arról ismerhető föl, hogy a megfordított hullámok a csoportban mily helyzetet foglalnak el. így pl. az «A» betű egy tizenegy hullámból álló csoport második és ötödik hullámának megfordításával, a «B» betű annak nyolczadik és tizedik hullámának megfordításával képezhető és így tovább. Ezért az (E) billentyű lenyomatásánál a jeladó relaist az áramelosztó két-két szegmentumával fogja összekötni, bár ez a találmány szempontjából mellékes és a jelképezés másként is történhetik. A 2. ábrán az áramfordítónak némileg módosított kiviteli alakja látható, a meny-