26265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntárgyak előállítására
— 2 -áramnak a vezetőre való szorítása következtében a hőmérséklet emelkedése is fokozatosan fog történni és így az előállított tárgyak maguk is jobb minőségűek fognak lenni. A tárgyakat a vezetőtől és egymástól oly módon szigeteljük, hogy azokat valamely tűzálló szigetelőbe, péld. bauxitba, tiszta alumínium hidrokszidba, mágnéziába vagy agyagba, esetleg szénporral kevert agyagba ágyazzuk ós azután oszlopokban a vezető körül egy álló vagy fekvő kemenczében helyezzük el. A csatolt rajzokon : az 1. ábra a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására alkalmas elektromos kemencze fölíílnézete, a 2. ábra annak függélyes keresztmetszete az 1. ábra V—V vonala szerint. a 3. ábra egy oly kemencze függélyes keresztmetszete, melynél a tárgyak négy függélyes oszlopban vannak elhelyezve, a 4. ábra annak vízszintes metszete a 3. ábra X—X. vonala szerint, Az 5. ábra a 3. és 4. ábrán látható kemencze akszonometrikus képe; a kemencze falait kitörve képzeltük, hogy az izzítandó tárgyak elrendezése látható legyen. A 6. ábra nagyobb léptékben rajzolt részletrajz, melyen a tárgyak szigetelésének egy czélszerű módja látható. A 7. ábra egy hengeres kemencze oldalnézete, részben függélyes metszete. A 8. ábra vízszintes keresztmetszet a 7-ik ábra Y—Y vonala szerint, a 9. ábra egy7 hosszúkás keresztmetszetű vezetővel biró függélyes kemencze függélyes metszete és a 10. ábra annak vízszintes metszete, a 9. ábra Z—Z vonala szerint, a 11. ábra részletrajz, melyen a szigetelés egy oly kiviteli alakja látható, mely szerint az egyes tárgyakat egyenként vonjuk be a tűzálló szigetelővel. Az 1. és 2. ábrán egy oly vízszintes kemencze látható, melynél a (2) vezető szénből, legelőnyösebben szemcsés szénből készült. Az izzítandó (3, 3) széntárgyak a vezető körül oszlopokban vannak legczélszerűbben oly módon elrendezve, hogy azok homlokfölületükkel érintkezzenek a vezetővel és ennek következtében a hőt hosszanti irányban vezethessük át a jelzett tárgyakon. Az izzítandó tárgyakat vagy azok egyes csoportjait oldalt, a föntebb jelzett, péld. poralakú vagy szemcsés szigetelő anyagból készült (4) rétegek választják el, hasonló módon vannak a vízszintes, egymás fölött fekvő rétegek is egymástól szigetelve. Maga a fűtő-vezető két végén megfelelő, szénből készült elektródákra fekszik, melyek az áram hozzávezetésére szolgálnak, a tárgyak pedig a téglából vagy más anyagból falazott (6) kemenczefalak közé vannak zárva és eme falaktól, a hőveszteségek meggátlása czéljából, porrá tört anyag segélyével vannak szigetelve. Mikor a fűtővezetőn áram megy át, az fölhevül és az izzítandó tárgyakat oly hőmérsékletre melegíti föl, mely a kitűzött czél elérésére elégséges. Ha péld. az alumínium elektrolitos úton történő előállítására szolgáló elektródákat akarunk előállítani, azokat oly hőmérsékletig fogjuk fölhevíteni, mely az alumínium olvadási pontjánál valamivel alacsonyabb, tehát mintegy 1800 -2000" C.-ra. Egy esetben oly 140 cm. hosszú, 1812 cm1 keresztmetszetű és grafitszemcsékből álló vezetőt alkalmaztunk, melyet fölső végén négy, ugyancsak grafitból készült, 96 cm2 keresztmetszetű elektróda táplált árammal. A kemencze feneke ugyancsak grafitból készült és ez a fenék képezte az alsó elektródát. Az izzítandó széntárgyak hossza 33 cm., azok keresztmetszete 13 cm2 volt és a tárgyakat lényegében akként rendeztük el a fűtővezeték körül, mint az a 10. ábrán látható, de a vezető mindkét oldalán csak egyegy sorban rendeztük el a (3, 3) széntárgyakat. A hevítésre oly váltakozó áram szolgált, melynek gyakorisága másodperczenkint huszonöt periódus volt, az áram feszültsége az üzem kezdetén negyven periódus volt, áramerőssége pedig akkora volt,
