26265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntárgyak előállítására

— 3 -hogy a végzett munka 150 lóerővel legyen egyenlő, az üzem végével a feszültség körülbelül 32 voltra emelkedett, az áramerősség pedig annyira, hogy a végzett munka mintegy 300 lóerő volt. A czél az volt, hogy a hőmérsékletet fokozatosan nagyobbítsuk a kellő mértékben. Az áram által végzett munka körülbelül tizenkét óráig 150 lóerő volt és csak azután emelték fokozatosan 300 lóerőig. Az izzítás huszonnégy óráig tartott, ekkor az áramot megszakítottuk és a kemenczét lehűlni engedtük, mikor is rendkívül jó minőségű tárgyakat sikerűit előállítani. A fűtő vezető méretei főleg a vezető ellenállásától függ, melyet ismét a szén minősége és a szénszemcsék | nagysága szab meg. A 3., 4. és 5. ábrán egy módosított kiviteli alak látható, melynél egy-egy, az izzítandó tárgyakból alkotott (7) oszlop az (3) oszlop külső oldalán, a kemencze (6) falában van elrendezve. Ez a külső oszlop azt a hőt veszi föl, mely egyébként — különösen akkor, mikor a kemenczét lehűtjük — haszontalanul elveszne. A jelzett oszlopot alkotó tárgyak az elnyelt hő hatása alatt részben már fölvették, a szemcsék összesülése következtében a kellő szilárdságot, azonkívül a bennök levő illó alkotó részek egy nagy részét el is vesztették, úgy hogy mikor azokat a kemencze újból való töltésénél a fűtő ellenálláshoz közelebb helyezzük el, az izzítása aránylag igen gyorsan fejeződik be. A külső oszlopban elhelyezett tárgyak még egészen nyersek, tehát ellenállásuk is aránylag igen nagy, miért azokat nem kell egymástól oly pontosan szigetelni, mint a belső oszlopokat képező tárgyakat. Ha az egyes tárgyakat nem poralakú szigetelő anyaggal kívánjuk egymástól szigetelni, akkor vékony táblákat is lehet alkalmazni, melyek legelőnyösebben, esetleg szénnel kevert alumínium földből vagy agyagból sajtolás útján készülnek és melyeket a tárgyak között, egymástól megfelelő távolságban helyezünk el, vagy pedig az egyes tárgyakat szigetelőpéppel vonjuk be, mielőtt azokat a keraenczében elhelyeznék. A szigetelési mód a 11. ábrán látható és különösen oly tárgyak izzításánál előnyös, melyek körkeresztmetszetűek. A 7 és 8. ábrán a találmány szerint kiképezett függélyes kemencze látható, melynek függélyes, körkeresztmetszetű (2') fűtővezetéke van. Az áramot a fűtővezeték fölső végén alkalmazott (5) elektródán vezetjük be és a kemencze (8) fenekén vezetjük el. Az izzítandó (3) tárgyak sugárirányban, vízszintes rétegekben vannak a fűtővezető körűi elhelyezve és esetleg egy második, (7') tárgyak állal képezett oszloppal körülvéve. Az egyes tárgyak akként vannak egymástól szigetelve, mint azt föntebb leírtuk. A 9. és 10. ábrán a 7. ábrához hasonló elrendezés látható, az eltérés csak az, hogy a fűtővezeték hosszúkás keresztmetszetű, a tárgyak itt is sugárirányban vannak elrendezve a vezeték körűi. A tárgyakat más módon is el lehet rendezni, például akként, hogy azokat az áram által átfolyt fűtővezetékkel párhuzamosan reudezzük el, mely esetben azonban a tárgyakat homlokfölületeiken egymástól gondosan szigetelni kell. Bár szénszemcsékből álló fűtővezeték alkalmazása bizonyult legelőnyösebbnek, a találmány tárgya koránt sincs ily vezető alkalmazásához kötve, hanem lehet szilárd szénrudakat vagy oly anyagot is alkalmazni, mely az áramátmenetnél megolvad és az áramot elektrolitos jelenségek mellett vezeti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás széntárgyak előállítására, azáltal jellemezve, hogy a sajtolás útján szénpótpépből készült tárgyakat egy fűtővezető körűi helyezzük el, ettől vagy egymástól is valamely tűzálló, szigetelő anyag közbeiktatásával szigeteljük és azután a fűtő-vezetőn áramot vezetünk át. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az izzítandó széntárgyakat a fűtővezető köze-