26251. lajstromszámú szabadalom • Dugattyúrúd tandem gépekhez

Metr.jele'it J903. évi január lió 21 én. MAGY SZABADALMI HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 26251. szám. V/el OSZTÁLYDugattyúrúd tandemgépekhez. AGTIEN-GESELLSCHAFT GÖRUTZER MASCHINENBAIJ-ANSTALT & EISENGIESSEREI GZÉG GÖRLITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 május hó 14-ike. Egymás mögött elrendezett hengerekkel 1 bíró fekvő gőzgépeknél (úgynevezett tandem-gépeknél) az a hátrány vált érezhetővé, hogy a dugattyúrúd a saját és a dugattyúk súlya alatt behajlott és ennek következtében a hengerek és tömítő szelenczék alsó részükben egyoldalúan koptak ki. Mindazok a szerkezetek, melyeket eddig a jelzett hátrányok megszüntetésére alkalmaztak, czélhoz nem vezettek, így a csatolt rajz 1—3. ábráján látható szerkezet sem, melynél a dugattyúrúdnak hátsó szabad és az (a) henger fenekén át kivezetett vége egy csúszósarú útján a (b) vezetőpályán vezetve van, azonkívül pedig a középső, a két henger- közé eső része is meg van támasztva a (c) vezetékben. Ennél a szerkezetnél a dugattyúrúd szabad végén alkalmazott mozgó támaszték és a két henger között elrendezett fix támaszték egymástól való távolsága, tehát a dugatytyúrúdnak a két támaszték közé eső részének hossza is folytonosan változik, mi ismét azt- idézi elő, hogy a dugattyúrúd egyes pontjainak behajlása a löket minden pontjában más és más (v. ö. a 2. és 3. ábrát). A találmány tárgyát már most tandemgépek oly dugattyúrúdjai képezik, melyeknél a káros behajlást teljesen megakadályozzuk, a mennyiben a dugattyúrúd és a dugattyúk súlyát a hengeren kívül alkalmazott támasztófölületek által fogjuk föl, de gondoskodunk arról is, hogy a rúdnak a behajlás nagyságát megszabó szabad hosszasága a löket minden pontján azonos legyen. Ezt kétféle módon érhetjük el, nevezetesen először oly módon, hogy (kéthengeres gép esetében) a dugattyúrudat két (d f) részből állítjuk össze (4. ábra) és ezt a két részt egymás felé fordult végén egy közös (g) csúszósarún támasztjuk meg, mely utóbbi az egymástól elég távol elrendezett (h) és (i) hengerek között kiképepezett külön (k) pályán mozog. A dugatytyúrúd két részét meg nem terhelt állapotban fölfelé annyira kihajlítjuk (1. az 5. ábrát), a mekkora lefelé irányult behajlás lépne föl, ha az egyenes dugattyúrudat a dugattyúval megterhelnők, tehát mikor a dugattyúrúd két részére a dugattyúkat fölékeljük, a rúd a két dugattyú súlyának hatása alatt teljesen egyenessé fog válni (6. ábra), a dugattyúk mozgásában résztvevő középső (g) csúszósarú pedig a du-