26231. lajstromszámú szabadalom • Kazán folytonos gőzfejlesztésre

Megjelent 1903. évi jannál- hó lO-én. SZABADALMI Igg| HIVATAL SSKr^ SZABADALMI LEIRAS 26281. szám. V'f/a. OSZTÁLYKazán folytonos gőzfejlesztésre. SCHOLL ALBERT MÉRNÖK MANNHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 julius hó 3-ika. Jelen találmány tárgyát oly gőzkazán képezi, melynél a fűtőfölület legnagyobb része aknaszerű tüzelőhelyek között foglal helyet, mely elrendezés lehetővé teszi, hogy a belső tüzelés előnyei nagy aknatüzeléseknél érvényesülhessenek. Az eddig alkalmazott akna- vagy kosárrostélyok belső tüzelés gyanánt csakis kicsiny rostélyf ölületeknél voltak használhatók. A kazán lényegében csak csövekből áll, ügy hogy nemcsak a víz és kazán súlyának minden haszon nélküli növelése kerültetik el teljesen, hanem a befűtés is lényegesen megkönnyíttetik. Míg a jelenleg alkalmazott kazánoknál a víz illetve gőz sebessége fölhajtás által létesíttetik s oly csekély, hogy könnyen hőtorlódás áll be, a a mivel természetesen fölületegységenként csekély elgőzölgési teljesítmény jár, addig a jelen találmány tárgyát képező kazánnál a csekély keresztmetszet következtében a víz és gőz sebessége oly nagy, hogy a tűzzel érintkezésben álló részek kitűnően hűttetnek s a fölületegységenként elért elgőzölgési eredmény is teljesen kielégítő. A nagy víz-, illetve gőzsebesség követe keztében a vizet majdnem pillanatnyi idő alatt gőzállapotba lehet átvinni, úgy hogy a kazánnak mindig csak minimális mennyiségű vizet és gőzt kell fölvennie. • A föntebbiekben körvonalozott kazán a mellékelt rajzlapon függélyes metszetben és alaprajzban van föltüntetve. Mint ezen rajzokból látható, a tulajdonképeni kazánt a csavarvonalban haladó (1 2 3 4 5 6) kígyócsövek képezik, melyek a szintén csavarvonalban vezetett (7) kígyócső által oly módon vétetnek körül, hogy az utóbbi és az (1 2 3 4 5 6) kígyócsövek között egy gyűrűalakú (19) tüzelőtér keletkezik. A tüzelőtér rostélyát maga az említett (7) kígyócső képezi, melynek egyes tekerületei oly távolságban vannak egymástól, hogy a levegő kívülről az egyes tekerületek között fönmaradó réseken keresztül a tüzelőtérbe juthat s ez utóbbin megközelítőleg vízszintes irányban végigáramolva, a tűzgázakkal együtt a (1 2 3 4 5 6) kígyócsőrendszerek között, elhalad, hogy végül a (8) kürtőn keresztül eltávozzék. Könnyen belátható, hogy a tüzelőtérnek a föntebbiekben ismertetett elrendezése a belső tüzelésnek összes előnyeivel rendelkezik, mely előnyök főként a sugárzás és vezetés folytán származó hőveszteségek elkerülésében állnak. Azonkívül pedig a tüzelőhelyek láthatók és könnyen hozzáfér-