26231. lajstromszámú szabadalom • Kazán folytonos gőzfejlesztésre

á hetők. A (7) kígyócsőnek rostély gyanánt való alkalmazása továbbá lehetővé teszi, hogy a hatékony rosté lyfölület szükség esetén kézzel vagy önműködően szabályozható legyen. Ezen czélra például egy a (7) kígyócsövet körülvevő (9) tolóköpeny szolgálhat, vagy pedig a rostélyfölület szabályozása a (7) kígyócső erősebb vagy gyöngébb összenyomása által érhető el. Ez utóbbi esetben ajánlatos a (7) kígyócső tekerületeit oly módon összenyomni, hogy először a fölső kígyótekerületek közelíttessenek egymáshoz, illetve feküdjenek egymásra, minek következtében nemcsak hogy kevesebb levegő juthat a tűztérbe, hanem maga a rostélyfölület is csökken. Ha azt akarjuk, hogy a (7) kígyócső öszszenyomása önműködően és pedig a kazánban létesített gőznyomás által történjék, akkor ezen nyomást valamely dugattyú, membrán vagy hasonló szerkezet segélyével a kígyócsőre visszük át, pl. oly módon, amint az 1. ábra föltünteti. Itt a gőz az (1 2 3 4 5 6) kígyócsőrendszerből (10) csődarabon keresztül a (11) gőzhengerbe jut s ha nyomása valamely meghatározott határértéket átlépett, a (12) dugattyút (13) rúdjával együtt lefelé nyomja. Ez utóbbi aztán a (14) csap körül lengő (15) emelőt s az ezzel csuklós kapcsolata ban álló (16) húzórudat lefelé húzza, minek következtében, a gőzfeszültség mérvének megfelelően, a (7) csőnek több vagy kevesebb fölső kígyótekerülete nyomatik össze s ez által a rostélyfölület a szükséges mértékben fog csökkenni. Magától értetődik, hogy egyetlen (11) gőzhenger helyett, a gőzfejlesztő telep nagysága szerint, több ilyen henger is alkalmazható, azon czélból, hogy a kígyótekerületek lehetőleg egyenletesen nyomassanak össze. Ezen gőzhengerek czélszerűen a kazán előtt állíthatók föl. Megjegyzendő továbbá, hogy a gyűrűalakú (18) védőlemez el is maradhat, ha ezen helyen az (1) kígyócső tekerületeit szorosan egymásra fektetjük, minek kő- -vetkeztében a gőzfejlesztő telep hevítő hatása megfelelően fokozódik. A tápláló ! | víz a (20) csövön áramlik be megszakítás nélkül (előmelegítés a mellső rostélykígyó által), míg a gőz a (21) csövön keresztül I távozik. Azonban a víz egy részét azon a helyen is bevezethetjük, a melyen a fűtőgázak a kígyócsőrendszert elhagyják, a mikor is a gőz a tápláló helyek között távozik el. (Előmelegítés a távozó füstgázak által.) Természetesen az egész vízmennyiséget a fűtőfölület végén is beszivathatjuk s azután előre vezethetjük, vagy pedig valamely más kombinácziót is alkalmazhatunk. A föntebbiekben ismertetett kazánnál a rajzban föltüntetett rostélykígyók természetesen a hengerestől eltérő alakkal is bírhatnak, így például kúpalakúak is lehetnek, a mi a találmány lényegét ép oly kevéssé érinti, mint a mennyire a kígyócsőrendszerből távozó füstgázak haladási iránya is mellékes. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kazán folytonos gőzfejlesztésre, jellemezve egy sok tekerületben ide-oda vezetett s a tűzgázaktól súrolt (12 3 4 5 6) kígyócsőrendszer által, mely a gőzfejlesztés folytonossága czéljából valamely alkalmas helyen a folytonosan beáramló tápláló víz bevezetésére szolgáló (20) csődarabbal s a szakadatlanul eltávozó friss gőz számára (21) elvezető csővel van ellátva. 2. Az 1. igényponttal védett kazánnál a . kígyócsőrendszer egy részét képező (7) kígyócső, mely a belső (1 2 3 4 5 6) csőrendszert körülvéve, a tüzelőszer elégetésére szolgáló gyűrű-alakú tüzelőteret oly módon határolja, hogy az elégési levegő ezen (7) kígyócső tekerületei között áramolhat keresztül. 3. Az 1. igényponttal védett kazánnál a külső kígyócsőnek a gőznyomás által való önműködő összenyomására szolgáló szerkezet, jellemezve a kazán belső terével (10) csővezeték révén összeköttetésben álló egy vagy több (11) gőzhenger által, melynek a gőznyomás befolyása alatt álló (12) dugattyúja a (13) dugattyúrúd közvetítésével a (14) csap