26214. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas munkaátvivő kerék

Megjelent 1903. évi január lió 14-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26214. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Rugalmas munkaátvivő kerék. WEITZER IZIDOR DEMETER MÉRNÖK GRÁCZBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 30-ika. motora és kerékbe, a kocsi lökés A találmány tárgyát rugalmas munkaátvivő kerekek képezik, melyek valamely előtétben a közönséges fogaskerekeket, kötélkorongokat és hasonlókat helyettesíthetik és főleg arra szolgálnak, hogy a hirtelen beálló erő- vagy ellenállásváltozásoknál föllépő lökéseket elhárítsák. így pld. ha a rugalmas munkaátvivő kereket valamely elektromos közúti kocsi tengelye közé igtatjuk nélkül fog indulni. A csatolt rajzlapon a találmány tárgyát képező rugalmas munkaátvivő kerék több kiviteli módozata van föltüntetve, melyek mindegyikénél az alapgondolat az, hogy a kerék (a) koszorúját a (b) aggyal nem mereven kötjük össze, hanem úgy, hogy az a (b) agy körül bizonyos mértékben foroghat, mely czélból az (a) koszorú az aggyal mereven összekötött (d) küllőkön (a (c) bordák által vezetve) eltolódhatik, de ezenkívül a küllőkkel oly közbeigtatott tagok segélyével is össze van kötve, melyek rugalmas testekhez hasonlóan annál nagyobb erővel törekszenek arra, hogy a koszorút a küllőkkel szemben egy bizonyos viszonylagos helyzetbe vigyék, minél messzebb tért ki a koszorú ebből a helyzetből. Ily testek gyanánt vagy (e) rugókat alkalmazunk (1. ábra), melyek egyrészt az (a) koszorún, másrészt az agyon, illetve a küllőkön vannak megerősítve, vagy pedig nyomás alatt álló folyadékot tartalmazó (f) hengereket és ezekben mozgó (g) dugattyúkat (2. ábra) alkalmazhatunk, mikor is a henger a koszorúhoz, a dugattyú pedig az agyhoz, illetve küllőkhöz csatlakozik, vagy viszont és mikor a nyomás alatt álló folyadék hatását a kis (h) szélkazán teszi rugalmassá. Eme leírt kiviteli módozatok mindegyikénél az esetben, melyben a koszorúra vagy agyra ható erő hirtelen megváltozik, a mi ezen részek sebességét megváltoztatja, ez az erőváltozás nem vitetik át közvetlenül a kerék másik részére, hanem annak következtében, hogy a koszorú az agyhoz viszonyítva elfordulhat, mindenekelőtt a koszorú fog az agyhoz képest elfordulni, miközben azonban az (e) rugók is megfeszülnek, illetve a (g) dugattyú az (f) hengerbe betolódik és ezáltal a (h) szélkazánban a nyomást fokozza. A kerék másik részére csakis a rúgó, illetve folyadék nyomásának ezen változása vitetik át, miért is a kerék első részére ható erő hirtelen változása a kerék másik részében fokozatosan jut érvényre és ennek a résznek sebességét megfelelően, azonban