26183. lajstromszámú szabadalom • Légritkításos fékberendezés külön vezetékkel az üzemi és a gyors fékezés megindítására

Megjelent 1903. évi január lió 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 26188. szám. V/". OSZTÁLY. Légritkításos fékberendezés külön vezetékkel az üzemi- és a gyors fékezés megindítására. THE VACUUM BRAKE COMPANY LIMITED IN LONDON GENERALREPRÁSENTANZ IN WIEN CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 május hó 27-ike. Légritkításos fékberendezeseknél arra törekszünk, hogy a fékezést megindító léghullám terjedési sebességét gyorsfékezés esetében lehetőleg fokozzuk, vagyis azt az időt, mely a vonat első és utolsó gyorsfékszelepének működésbe jövetele között eltelik, lehetőleg csekéllyé tegyük. Ezt a czélt az által érhetnők el, hogy a gyorsfékszelep érzékenységét fokozzuk, azonban ily módon a gyakorlatban bizonyos határon túl nem mehetünk, mert ha a gyorsfékszelepet túlságosan érzékennyé tesszük, az a rendes üzemi fékezésnél is könnyen működésbe jöhet, mi sokféle kellemetlenségre adhat okot. A találmány szerint a föntebb jelzett hátrányt könnyen elkerülhetjük oly módon, hogy a vonaton két vezetéket vezetünk végig, melyek közül az egyik a gyorsfékezés, a másik az üzemi fékezés megindítására szolgál. Az üzemi fékezés megindítása közvetlenül, a gyorsfékezés megindítása a gyorsfékszeleppel történik. A gyorsfékvezetéketa vezérlőtag (forgótolattyú) csak akkor hozza a külső levegővel összeköttetésbe, mikor ez a tag gyor ^fékezésre van beállítva. Az üzemi fékvezeték a vezérlő tag által szabályozott második nyílással közlekedik, mely nyílás az üzemi fékezésnél a külső levegővel jön kapcsolatba, a nélkül azonban, hogy a gyorsfékvezeték is összeköttetésbe jönne a külső levegővel. A csatolt rajz 1. ábráján a föntebb jelzett találmány egy kiviteli alakjának sémája látható. Föltételeztük, hogy a vezérlő tagot (1) forgótolattyú képezi. A tolattyútükrön két (6 8) nyílás van kiképezve, melyek közül a (6) nyílás az átmenő (4) üzemi fékvezetékkel, a (8) nyílás pedig az ugyancsak átmenő (7) gyorsfékvezetékkel van összekötve. A (4) üzemi fékvezetéket a (3) csövek az (5) fékhengerekkel közvetlenül kötik össze, a (7) gyorsfékvezeték pedig egy-egy ismert (2) gyorsfékszelep útján van az (5) fékhengerekhez vezető (3) csövekkel összekötve. A csövekben megfelelően megválasztott pontokon egy-egy (11) csapószelep (1. ábra), illetőleg (12) szelep (2. ábra) van elrendezve, mely akkor, mikor az egyik vagy másik (4) vagy (7) vezeték a külső levegővel közlekedik, a jelzett két vezeték között az összeköttetést megszakítja. Üzemi fékezésnél az (1) vezérlőtagot anynyira fordítjuk el, hogy a külső levegő a