26183. lajstromszámú szabadalom • Légritkításos fékberendezés külön vezetékkel az üzemi és a gyors fékezés megindítására

— 2 -(6) nyíláson a (4) üzemi fékvezetékbe (és innen a fékhengerekbe) áramolhassák, ellenben a (8) nyílás, tehát a (7) gyorsfékvezeték is el legyen a külső levegőtől zárva. A (11) csapószelep, illetőleg (12) szelep meggátolja, hogy a levegő az üzemi fékvezetékből a gyorsfékvezetékbe átáramolj ék. Ezért még akkor is ki van zárva, hogy a (2) gyorsfékszelepek addig, míg a (8) nyílást szabaddá nem tesszük, működésbe jöjjenek, mikor az üzemi fékezést megindítottuk. A mint azonban a vezérlőtag gyorsfékezésre van beállítva, a külső levegő a (8) vezetéken a gyorsfékvezetékbe áramlik be és a gyorsfékszelepek működésbe jönnek. Ez az elrendezés módot nyújt tehát arra, hogy oly érzékeny gyorsfékszelepeket alkalmazzunk, a milyeneket csak szerkeszteni lehet és lehetővé teszi ezért, hogy a gyorsfékezést megindító léghullám terjedési sebességét maximálissá tegyük a nélkül, hogy a gyorsfékszelepek üzemi fékezésnél is működésbe jöhetnének. Üzemi fékezésnél az üzemi fékvezetékben és a fékhengerekben nagyobb nyomás uralkodik, mint a gyorsfékvezetékben. A tapasztalás azonban azt igazolja, hogy valamely gyorsfékszelep csak akkor jön működésbe, mikor a gyorsfékvezetékben nagyobb nyomás uralkodik, mint a fékhengerekben. Ha tehát a föntebb jelzett elrendezésnél az üzemi fékezésről a gyorsfékezésre kell áttérni, a gyorsfékvezetékben a (8) nyíláson beáramló levegőnek a nyomást annyira kell fokoznia, hogy az nagyobb legyen, mint a fékhenger alsó kamrájában uralkodó nyomás és a gyorsfékszelep csakis ennek megtörténte után jöhet működésbe. Ennek következtében ily esetben a gyorsfékezés csak késedelemmel történhetik. Bizonyos esetekben, nevezetesen hosszú lejtőkön való lemenetnél, hol állandóan gyönge féknyomás tartandó fönn, igen fontos, hogy a gyorsfékezés késedelem nélkül legyen végezhető. Ezt a czélt akként érjük el, hogy a (11) csapószelepben vagy (12) szelepben egy kis furatot lé- > tesítünk, melyen az üzemi fékvezetékből a gyorsfékvezetékbe állandóan áramlik át levegő, úgy hogy hosszabb ideig tartó üzemi fékezésnél a két vezetékben azonos nyomás létesül. Ha már most a gyorsfékezés megindítása. czéljából a (8) nyíláson levegő jut a gyorsfékvezetékbe, akkor ebben a nyomás azonnal nagyobb lesz, mint a fékhengerekben uralkodó nyomás, a gyorsfékszelepek tehát szabályszerűen működésbe jönnek és a gyorsfékezés késedelem nélkül indul meg. A fék megeresztésénél az (1) vezérlőtagot akként állítjuk be, hogy mindkét (4) és (7) vezeték egyidejűleg jöjjön a légszivattyúval kapcsolatba. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Légritkításos fékberendezés, az által jellemezve, hogy az üzemi és gyorsfékezésre külön (4) és (7) vezetékek mennek át a vonaton, melyek közül az első (a (4) üzemi fékvezeték) közvetlenül, az utóbbi (a (7) gyorsfékvezeték) a (2) gyorsíékszelepek közvetítésével van az (5) fékhengerekkel összekötve, az (1) vezérlőtag pedig üzemi fékezésnél a külső levegőt csakis a (4) üzemi fékvezetékbe, de nem a (7) gyorsfékvezetékbe engedi beáramlani, míg gyorsfékezésnél csupán a (7) gyorsfékvezetékbe engedi bejutni oly czélból, hogy a gyorsfékszelepek üzemi fékezésnél még akkor se induljanak működésnek, ha azok tetszőlegesen érzékenyekké vannak téve. 2. Légritkításos fékberendezés az 1. igény szerint, az által jellemezve, hogy a (4) üzemi fékvezetékben a (3) fékhenger és (7) gyorsfékszelep között egy zárótag (11 csapószelep vagy (12) szelep) van beiktatva, mely akkor, mikor az egyik vagy másik fékvezetékbe külső levegő jut be, ezt a vezetéket a másiktól elzárja és mely esetleg egy kis furattal is el van látva, hogy a fékhenger alsó kamrája és a (7) gyorsfékvezeték között fokozatos nyomáskiegyenlítés menjen végbe, tehát (állandó) üzemi fékezés esetében késedelem nélkül lehessen gyorsfékezésre áttérni. (1 rajzlap moilóklftic:.) fALUl RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÍJA PUDAPBSTKN —