26167. lajstromszámú szabadalom • Elektropneumatikus fék
- 2 -elrendezésnél (lásd a 6. ábrát) a már említett szelepektől oldalt van elhelyezve, működtetésére a (34) üregben (lásd az 1. ábrát) elhelyezett külön (35) elektromágnes-rendszer szolgál, melynek fegyverzete : a (36) szeleppel mereven van összekötve, j A (37) csatorna a (dl) szelep baloldalán lévő térbe, a (38) csatorna a (p) dugattyú jobboldalán lévő térbe vezet. A (t) és (tl) szelepek alatt lévő terek az (0) csatorna (5. és 6. ábra) útján a (dl) szeleptől baloldalt lévő térrel és eme tér és a (23) csatorna útján (6. ábra) a segédlégtartállyal közlekednek, a (h hl) csatorna mint előbb a (dl) szeleptől jobboldalt lévő teret a (pl) dugattyú fölött lévő térrel köti össze (5. és 6. ábra). A két szeleprendszer között az elektromos kapcsolat olyan, hogy csak egy (44) átmenő vezeték szükséges, ehhez csatlakozik úgy az (M) fegyverzet (például a szelepháztól szigetelt (41) tengelye útján), mint a (35) elektromágnes (a tekercselése két végéhez kapcsolt (46) sarokszorítók útján, 6. ábra). A fegyverzet tekercselésének másik vége állandóan a szelepházzal, illetőleg a földdel van kapcsolatban, míg a (35) elektromágnes a (47) sarokszorítótól a (48) sarokszorítóhoz vezető vezetékkel van összekötve (3. és 6. ábra). A (48) sarokszorítón alkalmazott (49) rúgó a megrajzolt állásában (3. ábra) a földdel létesít kapcsolatot, a mennyiben a fegyverzettengelyen megerősített, ettől szigetelt és szelepházzal vezető összeköttetésben álló (30) kontaktusdarabra fekszik. A földdel megszakad a kapcsolat, mikor a fegyverzet a megrajzolt középállásától jobbra vagy balra kitér, mert ekkor a rúgó az (51) szigetelőn csúszik. Az (M) fegyverzet oly erő hatása alatt áll, mely azt a középállásába törekszik vissza vinni, úgy hogy a fegyverzet csak akkor mozdul el, mikor az áramerősség már elér bizonyos értéket, ellenben a (35) elektromágnes már kisebb áramerősségnél is gerjed. A két elektromágnes-rendszert tápláló (44) vezeték a (24) áramforrással a 4. ábrán látható módon, a vezérszelepen megerősített (25) átkapcsoló útján jön összeköttetésbe. Az átkapcsoló (26 27) kontaktusgyűrűi a telep szélső elemeivel, a (28) kontaktusgyűrű pedig a telep középső elemével van összekötve, míg a (29 30) gyűrűk az egész vonaton végignyúló (44) vezetékkel, illetőleg a földdel vannak kapcsolatban. A (26 27 28) és (29 30) gyűrűkön a vezérszeleppel mereven összekötött (31 32) kontaktusdarabok csúsznak. Ha lejtőn való lefelé menetnél a féket csupán elektromos vezérléssel meg kell húzni és ha a mozdonyvezető a (31 32) kontaktusokat ebből a czélból a megrajzolt (4. ábra) állásba állítja, a (44) vezetéken áram megy át, melynek feszültsége a telep feszültségének egy tört részével egyenlő. Minthogy ekkor, mint azt már említettük, az (M) fegyverzet még nem mozdul el, a (35) elektromágnes az áramzáródás egész ideje alatt bekapcsolva marad, fegyverzetét meghúzza és a (36) szelepet a fészkéről leemeli. Ekkor a segédtartályból a (23) csatornán (6. ábra), a (dl) szeleptől baloldalt lévő téren, a (37) csatornán (1. ábra), a (34) üregen és (38) csatornán a (p) dugattyútól jobb oldalt lévő térbe sűrített levegő jut, a dugattyú balfelé elmozdul, a (dl) szelepet nyitja, tehát a sűrített levegő, miután a (dl) szelep (pl) dugattyúja lefelé mozgott, az ismert módon a (h hl) csatorna útján jut a fékhengerbe. Ha a fék megeresztését, illetőleg a féknyomás csökkentését csakis elektromos úton akarjuk végezni, a (31) és (32) kontaktusdarabokat (4. ábra) balfelé elforgatjuk. Most már a teljes feszültségű áram jut a (44) vezetékbe. Az (M) fegyverzet mozgásnak indul, a (kl tl) szelepet lenyomja és a 11267. sz. törzsszabadalomból ismert módon a fékek megeresztését vonja maga után. Minthogy azonban a (35) elektromágnes áramköre azonnal megszakad, a mint a (49) rúgó az (50) kontaktust elhagyja, a (36) szelep zárva marad.