26149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keverékgáz előállítására
— 2 -tának 8 / 6 én túl ne menjen. Ez különösen arra az esetre áll, ha a Dellwik-féle eljárás szerint az előfúvás szénsavra történik. Ha azonban úgy az előfúvásnál, mint a gázfúvásnál is a szenet csak CO-ra akarjuk elégetni és mindkét periódus alatt egyenlő levegőmennyiségeket alkalmazni, akkor az alkalmazott égési anyag hőjének legfeljebb 67°/0 -a hasznosíttatik a keverékgáz előállítására. Az előállított gáz ekkor azonban nem tartalmaz 25%, hanem majdnem 40% nitrogént és így nem sokkal jobb az 50°/0 nitrogént tartalmazó Dowson-féle gáznál. Ha ellenben C02 -re fúvatunk elő és a gázfúvás periódusa alatt annyi levegőt alkalmazunk, mint az előfúvásnál, akkor az égési anyag hője növelt gőzfejlesztés következtében 90%-ig hasznosíttatik. Az előállított keverékgáz ekkor még 31% nitrogént tartalmaz. Ha végre az előfúvásnál és gázfúvásnál a levegőmennyiségeket 2:1 arányban alkalmazzuk, akkor a rendelkezésre álló hő hasznosítása a maximumot (90.7%) éri el és az előállított gáz csak 23.1% nitrogéntartalommal bír, úgy, hogy ez méltán nevezhető «háromnegyedvízgáz»-nak. A jelen eljárás szerint már most az eddig szokásos előfúvás és gázfúvás két periódusához még egy harmadik periódus is járul, mely alatt szintén használható gáz fejlesztetik úgy, hogy két gázperiodus van. Ezen második gázperiodus czélja az, hogy a destillálás tartama a kőszén számára, mely az inkább szénsavra, mint szénoxydra való előfúvás alkalmazásánál már is kedvezővé válik, még inkább meghosszabbítassék és esetleg a destillálás még ezáltal is kedvezővé tétessék, hogy azt kevés hő bevezetésével kezdjük meg és ezután a gázperiodust a gőzperiodus után juttatjuk érvényre. Ha úgy a gázfúvási periódus, mint a gőzperiodus egyenként 15 perczet vesz igénybe, lehetővé lehet tenni, hogy a szén 4- X 15 = 60 perez alatt fölhevített gázok (vízgáz vagy generatorgáz) segélyével igen hatásosan széntelenítessék, még mielőtt a következő előfúvásnál C02 -re elégne. Habár nincs teljesen kizárva, hogy a háromnegyed vízgázt kőszén alkalmazásáva egyetlen egy generátortestben állítsuk elő, ha csak a két fúvási periódust illetőleg a fönt említett módon járunk el, azért mégis czélszerúbb kőszén földolgozásánál egy kettős generátort alkalmazni. Ezen kettős generátor két önálló, levegő és gázvezetékkel, valamint kémény- és gázszeleppel ellátott generátortestből áll, melyek az égési anyag szintje fölött közlekednek egymással. Az eljárásnak a következőkben való részletezésénél ezen kettős generátorokat A-nak és B-nek fogjuk nevezni. Tegyük föl, hogy mindkét generátor 1—2 m. vastag izzó szénréteggel van megtöltve. Mindenekelőtt az (A) generátort telje-en nyitott szélcsapnál, erős légárammal C02 -re előfúvatjuk. Ekközben meghatározzuk azon levegőmennyiséget (pl. a légszivattyú löketszáma alapján), mely előfúvás közben az az (A) generátorba vezettetik. Az égési gázok a nyitott kéménytolattyún keresztül a szabadba távoznak, ill. víz előmelegítésére vagy gőznek túlhevítésére hasznosíttatnak. Az előfúvás befejeztével a légszivattyút megállítjuk, az (A) generátor levegőszelepét elzárjuk és az (A) generátorba friss kőszenet adagolunk; mindkét generátor kéménytolattyúját elzárjuk, azon gázszelepet pedig, mely az (A) generátor hamuterével van összekötve és a gázoknak a gáztartály fölé szabad utat enged, megnyitjuk. Az erre következő gázfúvási periódusnál (melynél tehát CO-ra fúvatunk) vagy az (A) vagy a (B) generátorba levegőt vezethetünk be. Előnyösebb azonban a gázfúvást a nem előfúvatott generátorban foganatosítani. A (B) generátorba tehát levegőt vezetünk be, még pedig kevesebb (sőt előnyösen csak fél annyit), mint ezelőtt az (A) generátorba. Hogy ezen levegőmennyiséget lehetőleg helyesen méretezhessük, a légszivattyút mindenek előtt sokkal lassabban (krbl. az előfúvás sebességének Vs-ával) hajtjuk és egyszersmind a levegőszelepet annyira zárjuk, hogy a levegővezetékben most is ugyan-
