26149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keverékgáz előállítására
3 -azon nyomás uralkodjék, mint az előfúvásnál. A fordulat-számlálót megint figyelemmel kísérjük és a levegőt addig hajtjuk be, míg az előfúvás periódusának fél fordulatszáma eléretett. Ily módon ' ezen gázfúvási periódus közben igen lassan vezethetjük be azon levegőmennyiséget, mely az előfúvásnál az (A) generátorban fogyasztatott. A fúvott generátorgáz a (B) generátoron átvonulva, az (A) generátorba fölül áramlik be és az ebbe adagolt szént hatásosan szénteleníti; ezután lefelé húzódik az (A) generátorban, (miközben a kátrányszerű gőzök a mindinkább melegebb és melegebb kokszrétegeken áthatolva fölbontatnak) és végre az (A) generátor hamuteréből a gázszelepen át a scrubberbe és a gáztartályba kerülnek. Mihelyt ezen gázfúvási periódus közben a kellő levegőmennyiség bevezettetett, ezen periódust beszüntetjük, a légszivattyút megállítjuk, a levegőszelepet teljesen elzárjuk, és ezután levegő helyett erősen fölhevített (előnyösen túlhevített) gőzt vezetünk be a (B) generátorba, mely gőz ugyanazon utat teszi meg. mint előbb a levegő, miközben az (A) generátorban levő szenet erősen szénteleníti. Ezen gőzbevezetés által nyilván vízgáz fejlesztetik, mely az előzetesen akkumulált hőmennyiséget elfogyasztja. Mihelyt tehát a vízgázfejlődés megszűnik, az eljárás egy cziklusa véget ért és ezután a már említett műveleteket (előfúvást, gázfúvást és gőzfúvást) megismételjük, a mikor azonban a (B) generátort fúvatjuk elő. Nyilvánvaló, hogy az (A) generátorba adagolt szén kétszer szénteleníttetik fölhevített generátorgáz és gőz, ill. vízgáz által, melyek azonban most alulról járják át a szenet és ennek következtében hatásosabban széntelenítenek, mint az előző cziklus gázai. Következésképen négy hosszas széntelenítési periódust érünk el, még mielőtt a szén előfúvás által C02 -re égettetik el; éppen ezen oknál fogva különösen kedvező ezen eljárás kőszén számára. A szerint, a mint többé-kevésbbé gázdús szén áll rendelkezésünkre, a levegőt és gőzt egyidejűleg vagy egymás után vezetjük be a gázfúvás periódusa közben. Az első esetben azonban czélszerűbb a gőzt nem a rostély alá, hanem azon generátor égési anyagrétege fölé bevezetni, mely a gázfúvás periódusában van, hogy ekként a fölhevített generátorgáz egyszersmind a gőzt is fölhevítse és ezután ezzel együtt a szomszéd generátorba áramoljék. A cziklus egyes fázisainak sorrendjét ódosíthatjuk; éppen úgy lehet a friss szén . dagolását gázfúvás előtt, közben vagy után foganatosítani, miáltal megint a széntelenítés tartamát a szén gáztartalma szerint meghosszabbítjuk vagy megrövidítjük. Sőt lehetne az előfúvási periódust megosztani és pl. az egyik generátort úgy a gőzfúvás után, mint előtt rövid ideig erősen előfúvatni. Bárhogy is módosítjuk a műveleteket a szén természetének megfelelően, minden körülmény között mindig legalább két fúvási periódust kell alkalmazni; ezzel szemben az összes eddigi eljárásoknál pl. a Dowsonféle eljárásnál is csak egy folytonos fúvási periódus van. Ezen legalább is két fúvási periódus, eltekintve a minőségi eltéréstől, még a levegő mennyiségaránya által is van jellemezve, a mennyiben nem gazdaságos a CO elégésénél több levegőt alkalmazni, mint a C02 -re való előfúváshoz. Végre megjegyzendő, hogy ezen többszörös fúvási periódust még akkor is kell alkalmazni, ha azok nem is közvetlenül következnek egymásra, hanem a gőzperiodus által egymástól elkülöníttetnek. Ezen kettős generátorban való kezelés a gázoknak az egyes fázisokban megtett útjait illetőleg is igen sajátságos. A mi azonban a végterméket illeti, úgy ezen háromnegyed-gáz egészen új, eddig még elő nem állított keverékgáz. Ugyanis eddig nem állítottak elő generátorban oly keverékgázt, mely 50°/o-nál tetemesen kevesebb nitrogént tartalmaz. A míg 1 ms Dowson-gáz 1330 kalóriát ad, (Fischer szerint), addig a háromnegyed vízgáz köbméterje 2000 kalóriát ad, miáltal ezen két gáz alkalmazási tere élesen van elkülönítve egymástól. Végre arra utalhatunk, hogy ha gázfúvás-
