26125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítő és keményítőtartalmú anyagok kezelésére

teret kapjunk a keményítő földuzzadására azon pillanatban, mikor a nyomás csökken. A találmánynak kicsinyben való foganatosítására az 1. ábrán (A)-val jelölt üvegtai'iályokat használom, melyeket a kellő menyiségű (B) keményítőtartalmú anyag betöltése után ismert módon leolvasztok. A csöveket ekkor gyorsan a kivánt hőmérsékletre hevítem és azután alkalmas módon eltöröm, de néha azok a bezárt levegő nyomása következtében explodá'nak. Mindkét esetben a levegő nyomása hirtelenül csökken és a keményítőszemcsék rögtön földuzzadnak. Az eljárásnak nagyban való foganatosítására a 2. ábrában (C)-vel jelölt fémtartályok használhatók, melyek eltávolítható (D) födéllel vannak ellátva. Ezeket az edényeket részben megtöltjük a kezelendő anyaggal és azután elzárva olyan kemenczébe helyezzük azokat, melynek hőmérséklete elég magas arra, hogy kellő gyorsasággal a kivánt hőmérsékletre hevítse a hengerek tartalmát. Példának okáért a kemencze hőmérséklete 125° és 300° C. között lehet és az idő, melyen át az edények ilyen kemenczében hevíttetnek és mely fordított arányban áll a hőmérséklettel, körülbelül 10 és 45 perez között változhat. Ezután a (C) hengert a kemenczéből gyorsan kivesszük és (D) tetejét azonnal eltávolítjuk. Esetleg más eszközöket is használhatunk, hogy a keményítőanyag szemcsefolyadékára nyomást gyakoroljunk oly czélból, hogy ezen folyadék forrpontját növeljük; pl. komprimáljuk a levegőt a kezelendő anyagot magába foglaló tartányban, mialatt ezt hevítjük, mely esetben a tartály hermetikus zárása nem lényeges, föltéve, hogy a levegő elillanása nem nagyobb mérvű, mint a mennyit a levegőkomprimáló készülék szállíthat, úgy hogy a nyomást kivánt mértékben még fönntartja. A 3. ábrában a kezelendő keményítőtartalmú anyag fölvételére szolgáló fémtartály egy másik foganatosítás] alakja van föltüutetve, mely az (E) edényből es az (e) | körül forgatható (F) födélből áll, és a szem- ; ben levő oldalon a forgatható és (e2) szorítócsavarral ellátott (e) szorítóval van fölszerelve. Az edény fölső szélén (f) gyűrűalakú légzáró tömítés alkalmazható. Ha a tartály kellő mértékben meg van töltve a keményítőtartalmú anyaggal és a rajzon föltüntetett módon lezáratott, a kemenczébe helyezzük azt és miután ott kellő időn át kezeltetett, kivesszük, az (e2) csavart kissé lazítjuk, mire, ha a tartályt kellő állásba hoztuk, egy kalapácsütés elegendő arra, hogy az (e') szorítót félrelökje és a födél kinyílik, megengedve a hirtelenül földuzzadt tartalomnak gyors kiterjedését és részleges kiömlését. Az eljárás foganatosításánál nem szabad a keményítőtartalmú anyagot túlságosan hosszú ideig azon maximális hőmérsékletnek kitenni, melyre azt fölhevítettük, mert az különben gyakran elszenesedik és ezáltal a képződött gázok gyors expanzív hatása elmarad. Másrészt azonban túlságosan rövid ideig sem szabad azt a végső hőmérsékleten tartanunk. Részemről a föntebb említett hőmérséklet- és időhatárokat találtam olyanoknak, melyek a legjobb eredményekhez vezetnek. Ezen határok között azonban a termék tulajdonságai és minősége némiképen változik. Fontos továbbá, hogy a nyomás csökkenése gyorsan létesüljön és azt tapasztaltam, hogy a legjobb eredményeket olyan zárral érhetjük el, mely a nyomás pillanatszerű csökkentését teszi lehetővé. Valahányszor a nyomás csökkenése nem elég gyorsan megy végbe, a keményítőszemcsék föl nem duzzadnak és a művelet nem sikerül. Hasonlóképen fontos, hogy nyomás redukálásának pillanatában a kezelt anyag körül elég s-abad tér legyen, melyben az szabadon kiterjedhet, mikor a nyomás megszűnik, mert máskülönben a duzzadás korlátolt lesz és függni fog a rendelkezésre álló tértől. Néha azonban az is lényeges, hogy a túlságosan nagy szabad tér sem legyen a keményítőtartalmú anyag fölött, nehogy a szemcsefolyadék túlságos mértékben a környező térben levő gázba diffundáljon. Általánosságban azt találtam, hogy a leg-