26125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítő és keményítőtartalmú anyagok kezelésére

_ 4 -jobb eredményeket akkor kapjuk, ha a tartályt kétharmadrészben töltjük meg, a mi természetesen szükségessé teszi azt, hogy a nyomáscsökkenésuél gondoskodnunk kell arról, hogy kellő nagy nyílás álljon rendelkezésre, melyen a kiterjedt anyag kiömölhet. Ha a nyomást nem redukáljuk kellő gyorsasággal, a szemcsefolyadék olyan lassan alakul át gőzzé, hogy ugyanazzal a sebességgel, mellyel képződik, a szemcsefalakon át távozik és ily módon nem fejt ki elég nyomást a szemcsék hirtelen duzzasztására. Ha a hőmérséklet, melyre az anyagot fölhevítettük, túlságosan alacsony, a szemcsefolyadék nem melegszik föl forrpontjáig és ennélfogva a nyomás csökkenése nem idézi elő rohamos gőzzé alakulását, úgy hogy az eljárás eredménytelen marad. Ha a hőmérséklet, melynek az anyagot alávetjük, túlságosan magas, az anyag elég és a szemcsefolyadék az elégés folytán likacsossá és gyengévé váló falakon keresztül kihajtatik a nélkül, hogy kellő nyomást fejtene ki a szemcsék hirtelen duzzasztására. Jelen eljárás lényegében különbözik a keményítőanyagoknak kezelésére eddig ismeretes eljárásoktól, a mennyiben a keményítőtartalmú anyag lényegileg légszáraz állapotban lényegileg száraz illetve gáznyomásnak lesz alávetve és a mennyiben a folyamat végén a nyomást hirtelenül megszüntetjük. Mindkét segédeszköz lényeges az eredmény elérése szempontjából vagyis azért, hogy a keményítőanyag nagy mértékben kiterjedjen akképen, hogy e mellett a keményítő és annak eredeti alakja megóva maradjon. Ha a keményítőtartalmú anyag nedves állapotban van vagy a nyomást nem hirtelenül szüntetjük meg, az eredmény teljesen és gyökeresen más. Megjegyzendő, hogy bár a legjobb eredményeket talán akkor érjük el jelen eljárással, ha a kezendő anyag teljesen légszáraz állapotban van, e tekintetben mégis tág határok között dolgozhatunk. így pl. ha a keményítőtartalmú anyag aszalva van, úgy hogy a légszáraz keményítőben levő szemcsefolyadék egy része el van távolítva, az eljárás mégis foganatosítható, bár nem ad oly jó eredményt és oly nagymérvű duzzasztó hatást, mint hogyha az egész szemcsefolyadékot benn hagytuk volna. Másrészről azonban, ha egy kevés nedvességet juttatunk a szemcsefolyadékhoz, akár a keményítőanyagban magában, akár pedig azon gáz útján, mely a keményítőanyagra a hevítés folyamata alatt nyomást gyakorol, ez semmiképen sem jelent eltérést jelen eljárástól. Az a tény, hogy mindkét irányban ilyen határok között haladhatunk, a nélkül, hogy az igény tárgyát képező eljárástól eltérnénk, abban jut kifejezésre, hogy a keményítőtartalmú anyagnak «lényegileg» légszáraznak kell lennie. Megjegyzendő az is, hogy ha az anyagra nyomást gyakorló gázban bizonyos mennyiséggel több nedvesség vagy gőz van jelen, mint a mennyi a telítéséhez szükséges, ez nem akadályozza meg a föntismertetett eredmény létesiilését. Azonban előnyösebb teljesen száraz gázzal vagyis olyan gázzal dolgozni, melynek nedvességtartalma nem haladja túl a telítési pontot. Ezt kívánom kifejezésre juttatni az igénypontban használt ((lényegileg száraz nyomás» kifejezéssel, mely alatt olyan nyomást kívánok érteni, mely «száraz» vagy a «száraz nyomást)) annyira megközelíti, a mennyire szükséges, hogy a hatás beváljon, bár esetleg kisebb mértékben is. A nyomást olyan gyorsasággal kell csökkenteni, hogy az ismertetett explozív hatást a keményítőszemcsékre kifejtse. Minél közelebb hozhatjuk ezt a redukcziót a pillanatnyi redukczióhoz, annál jobb, bár itt is bizonyos határok között mozoghatunk a gyorsaság fokára nézve, mellyel a nyomást redukáljuk vagy megszüntetjük. A «nyomás gyors csökkentése» kifejezés alatt tehát általában azt kell értenünk, hogy minden olyan gyorsaságú nyomáscsökkentés bennfoglaltatik, mely az ismertetett explozív hatást eredményezi.