26125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítő és keményítőtartalmú anyagok kezelésére

- 2 -olyan hirtelenül megszüntetem a keményítő anyag fölött a nyomást, hogy a szemcsefolyadék hirtelenül gázalakba megy át, illetve gőzzé alakul, a mi a keményítőanyag egész tömegének pillanatnyi expanzióját illetve explozióját eredményezi eredeti térfogatának többszörösére, mi mellett az említett anyag egyenletesen igen porózus masszává van földuzzadva. Ez az expanzió olyan, hogy a számos szemcséből álló szemek vagy darabok, illetve gabona vagy magok esetén, minden egyes mag megtartja eredeti alakját és az eredeti testnek nagy mértékben megnövekedett és likacsos másolatát alkotja, föltéve, hogy a hőmérséklet megfelelő volt arra, hogy a szemcse anyag elég összetartó legyen az expanzió után. Az alábbiakban megadom azon hőmérsékletet, mely a czélnak legjobban megfelel és valószínű, hogy az ilyen hőmérséklet kellőképen meglágyítja a keményítő-czellulózát, úgy hogy az elég tapadóvá lesz. Megjegyzendő, hogy a találmánynak nem csak az a czélja, hogy a keményítőanyag fölött uralkodó azt az egész nyomást hirtelenül megszüntessük, mely alatt a keményítőanyag bizonyos hőmérsékletre fölhevíttetett, hanem inkább ama nyomásnak redukálása oly mértékre, mely elegendőképen azon nyomás alatt fekszik, melynél a szemcsefolyadék forr olyan hőmérsékletnél, melynél az hirtelenül gázzá alakul át. Minden körülmények között a legfontosabb körülmény a keményítőanyagnak nyomás alatt való fölhevítése és azután mialatt az ily módon föl van hevítve — a nyomásnak gyors és kellő redukálása azon nyomás alá, melynél a folyadék a fölvett hőmérséklet mellett forr, oly czélból, hogy azt hirtelenül elgázosítsuk. A találmány lényege tehát abban áll, hogy a keményítőanymagot lényegileg száraz gáznyomás alatt egy bizonyos hőmérsékletre hevítjük és azután gyorsan redukáljuk a nyomást azon nyomás alá, melynél a keményítőben levő szemcsefolyadék az említett hőfok mellett forr. A találmány ezenkívül még egyéb jellemző részeket is foglal magában, melyek az alábbiakban leirva és igényelve vannak. Ezek után áttérek azon módszer ismertetésére, melyet ezidő szerint legjobbnak tartok. A mellékelt rajzon a keményítőanyagnak a kezelés alatt való fölvételére szolgáló és a leírásban ismertetett tartályoknak több foganatosítási alakja van föltüntetve, mi mellett természetes, hogy jelen eljárás független bármilyen specziális készüléktől és hogy az ábrázolt és ismertetett készülékek inkább csak arra valók, hogy mintegy föltüntessék azon végtelen sok foganatosítási alakot, mely a találmánynak gyakorlati életbe való átvitelénél alkal mazható. A rajzon az 1. ábra egy zárt üvegcső nézete, mely a kezelendő keményítő anyagot tartalmazza. A 2. ábra egy fémhenger hosszmetszete, mely az eljárás czéljaira hasonlóképen alkalmazható. A 3. ábra egy ugyanerre a czélra szolgáló másféle fémtartály hosszmetszete. A keményítőanyagot, mely a föntebb említett termékek illetve termények egyikéből vagy azok elegyéből állhat, tartályban helyezzük el és ezt azután légállóan elzárjuk. Azután az edényt olyan intenzív hevítésnek vetjük alá, mely elegendő arra, hogy az edény hőmérsékletét rövid, pl. 45 perczet túl nem haladó — idő alatt egy bizonyos kivánt hőmérsékletre — pl. 125—300° C.-ra — fölhevítse. Az edény ezen fölhevítése i természetesen a bezárt levegő nyomásának | növekedését idézi elő. Az eljárás ezen ré! szének befejezése után az edényt hirtelenül I fölnyitjuk és ilyen módon a bezárt levegő nyomását gyorsan normális nyomásra redukáljuk. Az eredmény a keményítőszemcséknek gyakorlatilag pillanatszerű földuzzadásában nyilatkozik meg, úgy hogy a kezelt anyag térfogata nagy mértékben növekedik. Tekintettel ezen hirtelen földuzzadásra, fontos. hogy vagy olyan edényeket használjunk, melyeknek térfogata elegendő arra, hogy a földuzzadt anyagot magába foglalja, vagy pedig gondoskodnunk kell a kezelt anyag| nak a fölnyitott tartályból való gyors ki-I ürítésére szolgáló eszközökről, hogy elegendő