26105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés chloralkáliák elektrolytos elbontására
Megjelent 1903. évi január hó 2-áu. MAGY. KIR. SZARADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 26105. szám. vil/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés chloralkáliák elektrolytos elbontására. CUÉNOD HERMANN MŰSZAKI TANÁCSOS ÉS FOURNIER CHARLES CHEMIKUS GENFBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 junius hó 2-ika. A chlórnak és marónátron nak konyhasóoldatból, elektrolitos úton történő előállításánál majdnem minden esetben lyukacsos választófalat alkalmazunk, mely az elektrolitot tartalmazó edényt két részre, a marónátron leválasztására szolgáló katódakamarára és a chlór fölfogására szolgáló anóda-kamarára osztja. Bármily alakú vagy bármily anyagból készült választófalat alkalmazunk is, nem sikerült eddig az áramfogyasztásnak megfelelő mennyiségű chlórt és marónátront leválasztani és a legjobb berendezéseknél sem lehetett 8O°/0 -nál nagyobb termelési hányadot elérni. A bontásnál föllépő energiaveszteségek okát a chlór és nátronlúg között végbemenő vegyülési folyamatban kell keresni és a találmány czélja épen eme mellékjelenségek megszüntetése. Hogy a találmány lényege világossá váljék, a következő elméleti megfontolásokat fogjuk előre bocsájtani. Legyen (A) és (B) két, egymástól lyukacsos választófal által elválasztott folyadék, melyek közül az (A) folyadék valamely a (B) folyadékban oldható (a) anyagot tartalmaz. Ekkor a föllépő osmosisnyomás következtében az (a) anyag egy része a (B) folyadékba vándorol át és ebben oldódik, a vándorlás sebessége annál nagyobb fog lenni, minél nagyobb az (a) anyag oldhatósága a (B) folyadékban. Ha a (B) folyadékra oly nyomás hat, mely az (A) folyadékra ható nyomásnál nagyobb, az (a) anyag vándorlási sebessége a (B) folyadék felé kisebbedni fog, azonban a jelzett nyomáskülönbség miatt a lyukacsos választófalon a (B) folyadék egy része az (A) folyadékba szivárog át, tehát a (B) folyadék az (A) folyadékkal keverődni fog. Ha a (B) folyadék ezenkívül olyan, hogy az (A) folyadékkal oldható (b) vegyület képződése mellett chemiailag egyesül, az osmosis nyomás föntebb jelzett hatása még inkább fokozódik. Különösen érezhető lesz az osmosis nyomás hatása, ha a (B) folyadék a (b) vegyülettel egy második, ugyancsak oldható oly (bl) vegyületet alkot, mely az (a) anyaggal újabb vegyületeket képezhet. A konyhasó elektrolitos bontásánál végbemenő folyamatok a föntebb jelzett föltételeknek megfelelnek, ez okozza a ki nem elégítő termelési hányadot. Az (A) katódafolyadékban oldott (a) vegyület a marónátron, a (B) anóda-folyadék chlórral van telítve és a nátronlúggal a 2 Na OH -f Cl2 = Na Cl + H2 0 + Na OC1
