26050. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztőkemencze lejtősen fekvő meghajlított retortákkal

Megjelent l'JOÍÍ. évi deczember lio 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 26050. szám. II/e. OSZTÁLY Gázfejlesztő kemencze lejtősen fekvő, meghajlított retortákkal. DERVAL JENŐ MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 junius hó 10-ike. A lejtősen fekvő retortákkal bíró retortakemenczék (gázfejlesztő kemenczék) egyik legnagyobb hátránya az, hogy a retortákat nem lehet oly lejtőséggel a kemenczébe beépíteni, melynél a lepárlásnak alávetett szén a retortában egyenletes vastagságú rétegben helyezkedik el és melynél ezenkívül a kihasznált szén (koksz) elvezetése is önműködően történik. Jó szerszámok vagy készülékek használatánál oly retortákat, melyek 29—30°-os haj lássál vannak beépítve, általában meglehetősen kedvező viszonyok között lehet megtölteni, azonban a szén tulajdonságai, nedvessége stb. ebben az esetben is befolyásolják az eredményt. Ha azonban a retorták lejtőssége nagyobb, hogy ez által a koksz önműködő kiürítését elősegítsük, illetve megkönnyítsük, a retorta töltésénél a retorta alsó végében a (T) ellenfal előtt a szén fölhalmozódik (lásd a csatolt rajz 1. ábráját). A szénnek, a retorta alsó végében történő lerakódása, illetve fölhalmozódása a retorták kisebb vagy nagyobb lejtőségének megfelelően néha oly nagy, hogy a szén a (T) ellenfal fölött legördül és az öntöttvas retortafejben gyűlik össze. Azonban a szén a retorták alsó részében még oly retortáknál is tökéletlenül pároltatik le, melyek aránylag csekély, 34°nál nem nagyobb szög alatt hajlanak a vízszinteshez és pedig azért, mert itt a szénréteg minden esetben jóval vastagabb, mint a retorta egyéb szakaszaiban, és mert azt a képződött gázok -— melyek a kemencze gázelvezető csöveibe csak úgy juthatnak, hogy a szénréteg eme részén áthatolnak — a szénréteg jelzett részét tetemesen lehűtik. Ehhez még az is járul, hogy a retorta alsó végén a hőmérséklet amúgy is aránylag alacsony. A szén ezen tökéletlen desztillálása a lejtősen fekvő retorták alsó végében a fűtők munkáját tetemesen megnehezíti, minthogy a fűtők a koksz kihúzásánál először is a retorták alsó végében lévő és a retorta magasabban fekvő szakaszaiban lévő koksz mozgását meggátló égő szenet kénytelenek szénvonó vassal eltávolítani. Azonkívül a kihúzott kokszot tökéletlen módon kihasznált szén és kátrány fertőzi, mely kátrány a retorta alsó végében, illetve szájrészében kisebb-nagyobb mennyiségben mindig összegyülemlik. Másrészt a lejtős retortákkal bíró kemenczéknél a koksz a retorta nyitása után csak a legritkább esetben csúszik ki