26030. lajstromszámú szabadalom • Elektromos lámpa

- 3 a higanyból jobban vagy kevésbbé kiemeli. Hogy a (16) üvegeső ezen mozgásai alkalmával a (12) cső meg ne sérülhessen, a (16) üvegcső fölül :és alúl egy-egy (18) spirálrúgóval van ellátva, mely mintegy ütköző (puffer) gyanánt hat. A (16) üvegcső súlyának növelésére a (16) üvegcső fala és a (15) mágnesmag közötti hézag higannyal van megtöltve. Az áramforrásból jövő (19) és (20) vezetékek közül a (19) negatív vezeték, mint már említettük, a lámpa (5) pólusával, a (20) pozitív vezeték pedig egy (21) kézi kapcsolón és egyéb, alább ismertetendő készülékeken keresztül a lámpa (11) pólusával van összekötve. A (20) vezetékdrótból kiinduló vezeték egy (24) kapcsoló szerkezetnek szilárdan elrendezett (22) és (23) kontaktusai felé ágazik el és innen egy (26) ellenálláson és a már említett (17) solenoid tekervényein keresztül egy (25) dróthoz vezet, mely a (12) csőben lévő higanyba nyúlik be. A (25) drót segédpólust képez, melynek a lámpa meggyújtásánál van szerepe, míg az (5) és (11) drótok a lámpa főpólusait képezik a lámpa égése közben. A (26) ellenállás és a (17) szolenoid tehát a (20, 21, 23, 22, 26, 17, 25, 13, 12, 31. 3, 4, 5, 19) áramkörbe seriesbe vannak kapcsolva. A lámpa (11) pólusa szintén a (20) vezetékkel van összekötve és pedig a (24) kapcsoló-készülék (28) szolenoidja és egy (27) ellenállásközvetítésével. A (28) szolenoid egy (29) vasmagra hat, mely egy armatúrával van fölszerelve. Ezen armatúra a (28) szolenoid árammentes állapotában a két (22) és (23) kontaktusra támaszkodik, míg a (28) szolenoid gerjesztése alkalmával ebbe behúzódik és a (22, 23) kontaktusokkal való kapcsolatot megszünteti. A (22) és (23) kontaktusokkal mellékzárlatban még egy (30) ellenállás van a föntfölsorolt (20—25) vezetékbe kapcsolva. Ha a lámpát meg akarjuk gyújtani, mindenekelőtt a (21) kapcsolót bekapcsoljuk, mikor is áram folyik a (20) vezetékből a (21) kapcsolón, (23) és (22) kontaktusokon. (26) ellenálláson, (17) szolenoidon, (25) dróton valamint a (12) csőben és a (4) csőben foglalt higanyon és az (5) dróton keresztül a (19) vezetékbe. Ezen áram, melynek erőssége a (26) ellenállás segélyével megfelelően szabályozható a (17) szolenoid gerjesztése következtében a (16) üvegcső fölemelkedését idézi elő. Ezen kiemelkedés folytán a higany f'ölszine (31)-nél sülyed és a higany szétválása folytán az áramkör megszakad. Az ekkor keletkező voltaív vagy az előidézett kisütés következtében higany-iónok válnak szabaddá, melyek a lámpa két (5) és (11) főpólusa között rögtön vezető összeköttetést létesítenek. A lámpán és így a (28) szolenoidon tehát áram folyik át, melynek hatása alatt a (24) kapcsoló-szerkezet működésbe jön, a (29) vasmag tehát megemelkedik és a (22, 23) kontaktusok között a kapcsolat megszűnik. Az áram, mely előbb a (25) segédpóluson keresztül jutott a lámpába, tehát gyöngül, mert az áram most a (30) ellenálláson kénytelen átmenni. Ezen gyöngébb áram hatása alatt a (17) szolenoid lejebb bocsátja a (16) üvegcsövet. Az először leírt úton tehát állandóan gyönge áram folyik a lámpán keresztül mindaddig, amig a főáram, mely a (11) főpóluson át folyik a lámpába, valamely okból meg nem szakad, mikor is a föntebb leírt meggyújtási művelet ismétlődik. A (30) ellenállás az áramot a kívánt erősségre redukálja. Ha az (1) csövön keresztülfolyó áram gyengül vagy egészen megszűnik, ezen ellenállást a (24) kapcsoló-szerkezet rövidre zárja, illetőleg a (22, 23) kisebb ellenállással helyettesíti, ezáltal ezen említett segédáramkör erősbödik és a lámpa újból meggyúl, illetőleg a gyengült főáram ismét normális erősségét nyeri vissza. Ha a segéd- vagy szekundér-fényívet a lámpa rendes működése közben is égni hagyjuk, a lámpa zavartalan funkczionálása biztosítva van. Míg ugyanis a fő fényív, ha ezt egyedül, tehát a segéd- vagy szekundér fényív nélkül alkalmazzuk, az áramváltozásnak csak igen kis határain belül marad állandó, jelentékenyen növekedik a fényív állandósága, ha a segéd- vagy szekundé rfényív a lámpa egész működése alatt be van kapcsolva. Ezáltal ugyanis lehetővé válik, hogy a főáram erősségét az (1) csőben nagy 1 határokon belül változtathassuk, anélkül,